Králik Lajos (Pest, 1849. okt. 11. – Pozsony, 1913. júl.): jogász, jogi író. Pesten és Bécsben végzett jogi tanulmányok után 1874-től budapesti ügyvéd. Mint gyakorlati szakember több törvény előkészítő munkájában részt vett (csődtörvény, a polgári törvénykönyv tervezetének a szülőkről és gyermekekről szóló részei). Több gyakorlati igényű kommentárt írt.
A bányai ágost. hitv. ev. egyházkerület 1912. évi január hó 17. napján Budapesten tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvében, annak a 45. oldalán ezt olvassuk a házaspárról: „Dr. Králik Lajosné szül. Szelényi Gizella úrnő, az aszódi leánynevelő-intézet egykori igazgatónője, együttesen férjével az aszódi leánynevelő-intézet javára egy szegény leánygyermek ingyenes nevelésére 10,000 koronás alapítványt tett s ennek első részletét, 1000 K-át kerületi pénztárunkba befizette azzal, hogy a többi ilyértékű részleteket évente folytatólagosan befizeti.“
Főbb művei: Az eskü a polgári perben (Bp., 1879); A magyar ügyvédség (I–II., Bp., 1903); Jogi dolgozatok 1875–1905 (Bp., 1905); Görgey és Kossuth (Bp., 1906).