Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2020. december 4.

Kolmár József sírja

Kolmár József sírja

Kolmár József, nyug. kir. kath. főgymnasiumi tanár, K. Mihály ispán és Banay Sára (ki Márton István író kishuga volt) fia, szül. 1820. ápr. 3. Magyaród pusztán (Somogym.); anyját korán elvesztvén, egy évig nagybátyjánál Visontán (Somogym.) iskolázott; azután Csurgón az ev. ref. gymnasiumban hat év alatt a nyolcz osztályt elvégezvén, 1838 őszén a pápai ref. főiskolában tanult philosophiát és jogot, kezdetben nyomorral küzdve, majd Tarczy Lajos pártfogoltjaként mint irnoka szolgált és egyik alapító tagja volt a főiskolai képzőtársaságnak, melynek Jókai Mór, Petrovics (Petőfi) Sándor és Petrics (Orlai) Soma is tagjai voltak. Egy évig Baracskán (Fehérm.) nevelősködött a Kenessey háznál. 1843-44-ben Pozsonyban Somsich Pál követ adott neki ingyen lakást és egy ideig a Záborszky Alajos szerkesztette Országgyűlési Tudósítások cz. kézirati hirlapot másolgatta, ívét 20, majd 25 váltó garasért; e keserves kenyérkeresetben június második felében, mint desperált bukott szinészt, kopott bonjourjában a Dunaparton talált Petőfi Sándort is társul vette. Majd Kuthy Lajosssal, a Batthyány Lajos gróf titkárjával megismerkedvén, a gróf országgyűlési irnokává lett rendes havi díj mellett. Később megismerkedett Hajnik Károly gyorsíróval, ki őt az általa szerkesztett Országgyűlési Naplók sajtó-correcturájával bízta meg, mely tisztét még Budán is, a gróf Keglevich Gábor tárnokmester elnöklete alatt censurán mint felolvasó 1845 elején folytatta s bevégezte. Ekkor ápriltól kezdve a Vahot Imre Pesti Divatlapjánál segédszerkesztő lett és Petőfinek a Külföldi Regénytárba fordított műveit segítette sajtó alá tisztázni. 1846-ban ügyvédi oklevelet nyert és mint foglalkozás nélküli ügyvéd Frankenburg Adolfnál az Életképek segédszerkesztője lett. 1846 végén Pozsonyba költözött és Szalé Antal ügyvédnek a Corpus juris magyarított kivonatánál mint corector segített. Az 1847-iki országgyűlés alatt Kuthy Lajos mellett ismét Batthyány Lajos grófot, a későbbi miniszterelnököt szolgálta. Ugyanekkor Lukács János gyorsíróval mint az általa szerkesztett Országgyűlési Naplónak correctora működött; Kalivoda nyomdász- és kiadónak mint író szerződésileg dolgozott. 1848. ápr. pihenésre haza Megyerre (Somogymegye) vonult, honnét júliusban Bajza József meghívására lapjához, a Kossuth hirlapjához Pestre ment correctornak és belső munkatársnak. A szerencsétlen móri csata után, a császári hadak közeletére, 1849. jan. első napjaiban a menekülő kormányt követte Debreczenbe, hol báró Jósika Miklós őt a hivatalos Közlöny correctorává tette; január 21. Tokajba Szemere Bertalan kormánybiztoshoz és febr. Dembinszky tábornokhoz Török-Szent-Miklósra sürgönyöket vitt. Jún. 4. Kossuth kormányzóval visszatért Pestre s július közepéig folytatta hivatalát, midőn Noszlopy Gáspár (egykori iskolatársa) meghívására a somogymegyei főjegyzőséget vállalta el; de a jegyzői toll helyett puskával és Noszlopy kis seregével ide s tova barangolva töltötte az egész nyarat, előbb Tolnán keresztül Bonyhádig, de az alföldi magyar sereggel a dunai zárvonalon át egyesülni nem lehetvén, vissza a Bakony-erdeje felé Veszprémig, hol a világosi katasztrófa hírére Noszlopy haditanácsot tartott és kis seregét Klapkához Komáromba küldötte. K. néhány tiszti társával visszatért Somogyba Megyerre s néhány hétig a szőlőhegyeken és környékbeli rokonainál húzta meg magát; okt. végén Pápára ment, hol Tarczy tanár közvetítésével helyettes jogtanárrá lett; de egy év mulva a bécsi kormány a prot. jogakadémiákat megszüntetvén, a pápai ev. ref. gymnasiumban vállalt tanárságot és magánszorgalommal a theologiát elvégezvén, 1852-ben pappá szenteltetett; azonban 1853. szept. 8. Pápán a római kath. vallásra tért át. 1854 végétől 1861. októberig a bajai kath. főgymnasiumban volt tanár és a vojvodinai germanizáló hatalom daczára magyar ifjakat nevelt, ifjusági Albumokat adott ki s ezek jövedelméből és adakozásokból alapította a Vörösmarty-ösztöndíjat; alapító szerkesztője volt a Bajai Közlönynek, a miért a temesvári kormánytól sok zaklatást szenvedett 1861. jan. 5-ig, mikor a Vojvodinát megszüntették. 1861. okt. a pozsonyi királyi kath. főgymnasiumhoz rendes tanárnak neveztetett ki s itt folytatta a bajai magyarosító működését, tanítványainak dolgozataiból 1869-ben Tavaszi virágok cz. füzetet szerkesztett és a ma már négy tanuló által élvezett Eötvös-ösztöndíjak alapját megvetette. 1874-ben a 25 éves tanári jubileumát ünneplő tanítványai s barátai által gyűjtött 700 frt tőkével Kolmár József-ösztöndíjat, 1881-ben Arany versek czímű munkája jövedelméből és saját pénzével pótolva 1000 frt tőkével vallás-erkölcsi ösztöndíjat alapított. A 80-as évek végén nyugalomba vonult és halákáig Pozsonban élt.
Egy emlékező így ír róla: „Pozsonyban még bizonyára sokan hálásan emlékeznek az öreg tanár úrra, aki mintegy huszonöt év előtt, magas kora ellenére végig csoszogott a város utcáin, majd térdreborúlva mély ájtatosságban imádkozott a dómtemplomban… Mindenki ismerte, mindenki megkülönböztetett tisztelettel emelte kalapját az öreg úr előtt: de nem is csoda, hiszen Kolmár József generációkat nevelt fel a pozsonyi katholikus főgimnáziumban.”
89. születésnapján írt egy költeményt. Meghagyta, hogy csak századik születésnapján láthat napvilágot. Egyik versszaka így szól:
„Tavasz legyen, ha meghalok,
Lelkem vigyék az angyalok,
S amiket oly hőn kedvelék,
Enyhítsék sírom éjjelét:
Virágillat, madárdalok!
Nem tavasszal, június 21-én halt meg. Síremlékét a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Társaság támogatásával hozzátartozói és barátai állították. Nem tudni, mikor, de évekkel később lehetett, hiszen a CSMIMT, ismertebb nevén a Masaryk Akadémia csak 1931-ben alakult meg.

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésPozsony [Bratislava]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotfelújításra szorul
GPS48.147318, 17.122238
Pontos helyszín, címSzent András temető - Pray utca - Ondrejský cintorín - Ul. 29 augusta
Készítés időpontjaismeretlen
Készíttető neveA Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság támogatásával hozzátartozói és barátai.
LétrehozóV. Hüber kőfaragó
Készítés céljának ismert okakegyeleti célok
FeliratKolmár József / író, költő, címz. gimn. igazgató, Petőfi Sándor barátja / 1820 - 1917 / Ezt az emléket a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság támogatásával hozzátartozói és barátai emelték. // V. Hüber / Dunajská
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttp://mek.oszk.hu/03600/03630/html/k/k11741.htm * http://ujszo.com/cimkek/kultura/2003/03/12/petofi-baratjanak-pozsonyi-sirja
Rövid URL
ID11828
Módosítás dátuma2016. március 14.
Kolmár József sírja
Kolmár József sírja
Kolmár József sírja
Kolmár József sírja
Kolmár József sírja
Kolmár József sírja
Kolmár József sírja

Hibát talált?

Üzenőfal