Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. május 7.

Kereskedelmi és Iparkamara

Kereskedelmi és Iparkamara

“A színház mögött van a Csáky téren a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája. A kiváló középület helyiségeinek 3/5 részét a kamara foglalja el, 2/5 része pedig magánlakásokból áll. A kereskedelmi és iparkamara, mely eddig az első pozs. takarékpénztár Lőrinczkapu-utczai épületének második emeletén, aránylag szűk helyiségekben volt kénytelen megvonulni, a jelenlegi székház építését 1902 évi április hó 29-én tartott teljes űlésében határozta el. A pályázat útján kiadott munkálatokat Hubert József budapesti műépítész tervei szerint Feigler Sándor pozsonyi építőmester felügyelete alatt pozsonyi iparosok végezték. A telek 90,000 koronába, az épület pedig 300,000 koronába került, a berendezésen kívül. Az épület alapkőletétele az 1903. év áprilisában történt.” 1904-ben adták át rendeltetésének. Az impériumváltást követően a létesítmény ráépítésen esett át, később a Nemzeti Színház irodaépülete lett. Napjainkban nagyszabású felújításon esik át. “A nemzetközi fejlemények hatására, a francia forradalom és a Napóleoni háborúk nyomán terjedt el a kamarai szervezet Európa számos országában. A Magyar Szent Korona Országainak területén első ízben Fiumében állítottak fel 1811 novemberében kereskedelmi és iparkamarát, mely azonban a francia csapatok távozását követően (1814 októberétől) felhagyott működésével. A szorosabb értelemben vett Magyarország területén 1848-ban merült fel a kereskedelmi kamarák létrehozásának gondolata: a békés forradalommal létrejövő első alkotmányos magyar minisztérium meg volt győződve a céh-rendszer túlhaladottságáról, a kereskedelem és ipar körében szükséges modernizációról. Azonban a kamarák felállítására a szabadságharc eseményei miatt nem kerülhetett sor. Végül az 1850. március 18-án szentesített és március 26-án Karl Ludwig von Bruck báró kereskedelmi miniszter által rendeletileg közzétett császári pátens rendelkezett a kamarák létrehozásáról. A korabeli indoklás szerint erre a kereskedelem és ipar előmozdítása érdekében, valamint a birodalmi egység megteremtése és a birodalomrészek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében volt szükség. Valójában maga az új intézmény is a neoabszolutizmus centralizációs törekvéseit volt hivatott szolgálni. Így a kamarai tagság kötelező volt, minden kamara csupán saját jogszabályilag megszabott kerületében járhatott el és az egyes kamarák csak külön miniszteri engedéllyel érintkezhettek egymással. Legelsőként a soproni (1850. augusztus 13.), majd a pozsonyi kamara (1850. augusztus 25.) alakult meg, a pest-budai szervezet pedig 1850. szeptember 28-án alakult meg. Összesen 11 kamarát állítottak fel a Magyar Szent Korona Országainak területén: a fentieken kívül kamarai központ lett Kassa, Temesvár, Zágráb, Debrecen, Kolozsvár, Brassó, Eszék valamint Fiume.” “A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara az területéhez tartozott kezdetben Pozsony, Felső-Nyitra, Alsó-Nyitra, Trencsén, Lipót, Bars, Hont, Nógrád, Zólyom, Árva, Túrócz és Komárom vármegye, valamint Pozsony, Szt.-György, Bazin, Modor, Nagyszombat, Somorja, Szakolcza, Nyitra, Érsekújár, Trencsén, Zsolna, Rózsahegy, Újbánya, Körmöczbánya, Selmeczbánya, Losoncz, Breznóbánya, Zólyom, Beszterczebánya, Korpona, Libetbánya és Komárom városok, öszesen 5.983,296 k. h. területtel és 1.849,053 lakossal. A mint idővel az ország közgadzasági viszonyai a kamarák szaporítását tették szükségessé, e területből kihasíttatott 1868-ban Liptó és Nógrád vármegye, valamint Rózsahegy és Losoncz város, 1881-ben Zólyom vármegye, Breznóbánya, Zólyom, Beszterczebánya, Korpona és Libetbánya városokkal, 1891-ben pedig Árva, Bars, Hont és Komárom vármegye, Újbánya, Körmöczbánya, Selmeczbánya és Komárom városok, úgy hogy a pozsonyi kamarai kerület jelenleg 2.668,412 k. h. területen működik. A kamarának 32 beltagja van, a kik a székhelyen laknak és ugyanannyi kültagja, kiket a négy vármegyében a kereskedők és iparosok ötévenként választanak. A kamara tevékenységének legnyomatékosabb része a kiegyezést követő időre esik. E tevékenységnek fontosságát a kamarai kerület fejlett közgazdasági viszonyai mellett, Ausztriával szomszédos fekvése és ebből folyó élénkebb összeköttetése adja meg. Közgazdasági téren kifejtett tevékenységében szilárd következetességgel törekszik a pozsonyi kamara arra, hogy hazánk gazdasági termelésének versenyképessége mindenekelőtt az ország határain belül helyeztessék biztos alapokra és hovatovább teljesen felszabadulva Ausztriával szemben való alárendeltségi állapotából, érdekei megfelelő kereskedelmi szerződések kötésével a nemzetközi forgalomban is védelmet találjanak. Súlyt vetett, különösen az utóbbi években, a termelési tényezők harmonikus együttműködése mellett, a hazai kereskedelem és ipar erőteljesebb kifejlesztésére és felvirágoztatására. Az Európaszerte meginduló vámpolitikai átalakulásra való tekintettel a kamara korán felemelte szavát Magyarország mezőgazdasági és ipari termelésének megfelelő értékesítése, illetőleg védelme érdekében és napirendre tűzte a független magyar kiviteli kereskedelem megteremtésének eszméjét, s ezzel együtt a konzuláris ügynek hazai közgazdaságunk érdekében álló kifejlesztését. E működési irányelv körül jegeczesedik ki a pozsonyi kamarának minden más téren és részletkérdésekben kifejtett tevékenysége. A szakoktatás kérdésének meleg felkarolásával arra törekszik, hogy az új iparos- és kereskedői nemzedék a fokozott igényeknek megfelelő magasabb képzettséggel lépjen ki a gyakorlati életbe s hogy magasabb rendű különleges tanulmányi szakok, mint például az exportkereskedelmi ismeretek is, bevonassanak a szakoktatás körébe. A forgalmi eszközök, a tarifapolitika kérdéseiben nyilvánított véleményét, állásfoglalását, ugyanezek az irányelvek vezérlik s legutóbb a pozsony-bécsi villamos vasút kérdésében tisztán a hazai közgazdaság érdekeit sikerült kidomborítania. A kamara készségesen ragad meg minden alkalmat, hogy kerületének magas színvonalán álló iparát kiállításokon megismertesse. A Pozsony városra és egész Nyugat-Magyarországra örökké emlékezetes 1902. évi országos mezőgazdasági kiállítás létrehozatalának egyik tényezője volt a pozsonyi kamara, a mely kiállításban a mezőgazdaság és a műipar közötti kapcsolat feltüntetésére nagyméretű házi és mezőgazdasági ipari kiállítást rendezett. E kifelé irányuló működésében megnyilatkozó megállapodottsághoz harmonikusan simul hozzá ügyeinek rendszeressége is, melynek egyik legújabbi és legszebb emléke az új kamarai székház, hogy saját otthonában folytassa a hazai kereskedelem és ipar felvirágoztatása érdekében kifejtett működését.”

Kategóriaépület, építmény
TelepülésPozsony [Bratislava]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapotfelújításra szorul
GPS48.142914, 17.111500
Pontos helyszín, címCsáky tér 1. - Komenského námestie
Készítés időpontja1904
Készíttető nevePozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara
LétrehozóHubert József műépítész, Feigler Sándor építőmester
Készítés céljának ismert okaadminisztráció, lakhatás
FeliratKERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttp://regvoltkepek.blogspot.sk/2015/01/pozsony-1900-korul.html * https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Kereskedelmi_%C3%A9s_Iparkamara * http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0017/17.html
Rövid URL
ID15466
Módosítás dátuma2016. november 24.
Kereskedelmi és Iparkamara
Kereskedelmi és Iparkamara
Kereskedelmi és Iparkamara
Kereskedelmi és Iparkamara
Kereskedelmi és Iparkamara
Kereskedelmi és Iparkamara
Kereskedelmi és Iparkamara
Kereskedelmi és Iparkamara
Kereskedelmi és Iparkamara
Kereskedelmi és Iparkamara

Hibát talált?

Üzenőfal