Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 19.

A blumenaui (lamacsi) csata emlékműve a Zerge-hegyen

A blumenaui (lamacsi) csata emlékműve a Zerge-hegyen

„A Szalma-gunyhótól nincs mesze azon emlékezetes hely, melyen 1866-ban az osztrák-porosz háboru idején számos katonánk elesett. Több sirhant található itt s azon szép emlék, melyet a pozsonyiak az itt elesettek emlékére emeltek. Évenkint kegyeletes emlékünnepély tanúja e hely.“
Az emlékművet 1866. november 4-én emelték a hősi halottaknak. Az emlékmű egy négyzet alapú műkő-beton talapzaton nyugszik, közel két és fél méter magas. Tetejét csúcsként egy kovácsoltvas Jézus-kereszt díszíti, ami egy 1898-as keltezésű képeslap fotóján még nem látható. Nem ismeretes mikor került az emlékműre. Az emlékmű homlokzatán háromnyelvű felirat található. Eredetileg magyar és német nyelven került felírásra, a szlovák feliratot valamikor 1918-ban vésték az oszlop alsó részébe.
“Az 1866 évi Július 22, a Zerge-hegyen elesett harcosoknak a pozsonyiak által emeltetett.”
A feliratok alatt egy kovácsoltvas dombormű látható, stilizált katonai sisak, kard és olajág kompozíciójában.
A porosz-osztrák háború előzménye a német államok egyesítésének terve volt. A németeket már a napóleoni háborúk óta foglalkoztatta a nagy német birodalom létrehozásának gondolata. Két elv ütközött egymással: az egyik a poroszokkal számolt központként, a másik a Habsburgokat látta volna szívesen az egyesült birodalom élén. Ez ellen elsősorban Otto von Bismarck, porosz miniszterelnök, közismert nevén a vaskancellár harcolt. Diplomáciai szempontból mindent megtett azért, hogy ne az osztrák császár legyen a nagynémet birodalom uralkodója. Azt szerette volna, ha a német nyelvterület országai, fejedelemségei Berlin vezetésével egységesülnek, Vilmos császár vezetése alatt.
Az 1866-ban kirobbant porosz-osztrák háború a nagynémet birodalom kialakításáért folytatott háború volt. A poroszok mellett az olaszok is hadba léptek. Az olaszok is az egységesülést várták ettől a háborútól. A harcokból az olaszországi magyar emigráció légiója is kivette a részét. A háború Csehországban, Königgrätz, mai nevén Hradec Králové mellett zajlott. A csaták nagy része Csehországban és olasz területeken volt. Két front alakult ki. Az olasz területeken az osztrákok, míg a csehországi fronton a poroszok győzedelmeskedtek. Az olasz fronton Habsburg-Tescheni Albert főherceg győzelmet aratott az olasz csapatok felett. A csehországi csapatokat Ludwig von Benedek (eredetileg magyar volt, Benedek Lajos) táborszernagy vezette. Benedek gyenge hadvezérnek bizonyult, már az első csatában vereséget szenvedett a poroszoktól. A csehországi ütközetek után a poroszok megindultak a koronázóváros ellen. Malacka és Stomfa, illetve Szakolca felől törtek előre. Pozsony földrajzi helyzete tette fontossá a poroszoknak a város elfoglalását, Bécs közelsége miatt ugyanis stratégiailag fontos hely volt. A poroszok felszereltsége felülmúlta az osztrák seregekét. Ez a fölény annak ellenére megmutatkozott, hogy a Habsburg császár hatszázezer katonát vonultatott fel, míg a poroszok csupán félmilliót. A poroszok hadvezetése is felkészültebb volt, valamint a felszereltségbeli különbségek is megmutatkoztak. A háború utolsó csatája a Pozsony melletti Blumenau-ban zajlott, azaz a mai Lamacs területén. Az osztrák és a porosz sereg Blumenau és Pozsonyhidegkút, ma Dúbravka között vívta utolsó csatáját, a legutolsó összecsapások a Zergehegyen voltak, melyet akkoriban még Gämsenbergnek hívtak. Itt estek el az utolsó katonák is. Egyes adatok szerint néhány száz, más adat szerint akár nyolcszáz katona is hősi halált halhatott.
A Pozsony melletti blumenaui csatát porosz részről Eduard von Fransecky tábornok és Julius von Bosse tábornok, osztrák részről pedig Friedrich Mondel tábornok vezette. A csata végkimenetele felemásnak nevezhető. Augusztus 3-án volt az ütközet, ekkorra Csehországban már lezajlott a döntő csata és Ferenc József fegyverszüneti megállapodást kötött a poroszokkal, mely augusztus 3-án délben lépett életbe. A poroszok állítólag már reggel tudtak a fegyverszüneti megállapodásról, ennek ellenére támadást indítottak a császáriak ellen. Az osztrákok ugyan döntő vereséget szenvedtek, de ez a vereség nem volt megsemmisítő erejű.
A békeszerződést 1866. augusztus 23-án kötötték meg Prágában. Mivel Bismarcknak nem az volt a célja, hogy tönkretegye Ferenc József császárt, méltányos szerződés született. Ennek a háborúnak köszönhető a kiegyezés. A császár rájött, hogy egyedül, a magyarok nélkül gyenge, ezért 1867-ben megszületett az egyezmény, amely után Magyarország a fejlődés útjára lépett. A kiegyezés utáni időszak igazi aranykornak nevezhető a magyar történelemben.
A porosz-osztrák háború volt az első, amelyben a vasutakat is kihasználták. Ezeken szállították a katonaságot, illetve a hadfelszerelést.
Az emlékművet 1866. november 4-én emelték a hősi halottaknak. Az emlékmű egy négyzet alapú műkő-beton talapzaton nyugszik, közel két és fél méter magas. Tetejét csúcsként egy kovácsoltvas Jézus-kereszt díszíti, ami egy 1898-as keltezésű képeslap fotóján még nem látható. Nem ismeretes mikor került az emlékműre. Az emlékmű homlokzatán háromnyelvű felirat található. Eredetileg magyar és német nyelven került felírásra, a szlovák feliratot valamikor 1918-ban vésték az oszlop alsó részébe.
“Az 1866 évi Július 22, a Zerge-hegyen elesett harcosoknak a pozsonyiak által emeltetett.”
A feliratok alatt egy kovácsoltvas dombormű látható, stilizált katonai sisak, kard és olajág kompozíciójában.

Kategóriaszobor, emlékmű, emléktábla
TelepülésPozsony [Bratislava]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapot
GPS48.181934, 17.097700
Pontos helyszín, címZergehegyi út - Cesta na Kamzík
Készítés időpontja'1866. november 4.
Készíttető nevea pozsonyiak
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okaemlékezetmegőrzés
FeliratAz 1866 évi Julius 22 a / Zerge hegyen elesett harczosoknak / a pozsonyiak által emeltetett.
Gondozását felügyeliismeretlen
ForrásinformációkDr. Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei, A város története utca – és térnevekben, Pozsony, 1905, Wigand F. K. Könyvnyomdája, 642-643. oldal *** https://www.kozterkep.hu/~/35630/1866_ban_elesett_katonak_emlekmuve_Pozsony_1866.html *** https://felvidek.ma/2016/11/a-porosz-osztrak-haboru-es-pozsony/
Rövid URL
ID23436
Módosítás dátuma2019. február 8.
pozsony-lamacsi-csata-emlekmu (7)
pozsony-lamacsi-csata-emlekmu (8)
pozsony-lamacsi-csata-emlekmu (10)
pozsony-lamacsi-csata-emlekmu (13)
pozsony-lamacsi-csata-emlekmu (14)
pozsony-lamacsi-csata-emlekmu (17)
pozsony-lamacsi-csata-emlekmu (18)
pozsony-lamacsi-csata-emlekmu (24)
pozsony-lamacsi-csata-emlekmu (25)
pozsony-lamacsi-csata-emlekmu (26)

Hibát talált?

Üzenőfal