A Mihály-kapu előretolt kapuerődjébe a „Zwingerbe” beépített barokk polgári ház nem mindennapos élményt nyújt. Az egykori Vörös Rák patikának otthont adó arányos barokk épület fiatalabb, mint maga a pozsonyi gyógyszertár (ma múzeum).
A 19. század első felében egyébként a klasszicista, empire és biedermeier stílus a patikák berendezésénél gyakran együtt jelentkezett. Az úgynevezett „bécsi empire” stílus legszebb példája ugyanakkor az egykori pozsonyi „Vörös Rák” patika enteriőrje. A három ablak nélküli fal mentén helyezkedik el a pácolt bükkfából készült bútorzat, amelyet munkaasztal és a kézi mérlegek számára készült állványzat egészít ki. A berendezést a gyógyszerek tárolására és feldolgozására szolgáló, 18. század második felétől a 20. század közepéig terjedő időszakból származó fajansz-, kő-, fa-, porcelán- és üvegedények egészítik ki. A helyiség hangulatát a gyógyászati témájú barokk-klasszicista festmények, a díszített korlátok és a mennyezeten lévő figurális kompozíciók teszik teljessé.

Végezetül idézzük ide Kosztolányi Dezső: „Alakok/ a Gyógyszerész” c művének néhány sorát:
– Hány gyógyszertárunk van?
– 1164.
– Melyik a legrégibb?
– A pozsonyi „Vörös rák”. Ez már a tizennegyedik században megnyílt. Ebben az időben Budán is több apothekárius működött.
– Mit árultak ezek?
– Gyógyfüveket, de amellett mindent, amit az alkímia kisütött. Régi tégelyekről látjuk, hogy patikájukban volt porrá őrölt ökörszarv, teve velő, anyatej, kutyatej, sőt axungia hominis is, emberzsír.
– Honnan szerezték be az emberzsírt?
– Alkalmilag. Sok ilyen emlék vall arra, hogy a varázslókkal tartottunk közösséget. Bagdadban alapították az első patikát, az arabok. Két gyógyszerünk elnevezése, az „alkohol” és a „szirup” arab szó, azóta egészen átment a köznyelvbe. A középkorból maradt az a szokás is, hogy a patikák cégérére kígyót fessenek: az akkori füvészek kígyót szögeztek szemöldökfájukra.