Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 29.

Rigele Alajos Cantus nevű szobra

Rigele Alajos Cantus nevű szobra

A napjainkban spanyolnátha néven ismert betegség az influenza A típusának egyik legelső példánya volt; a köznyelvben sokan a madárinfluenzával szokták azonosítani, a valóságban azonban a két vírus között két aminosavnyi eltérés van, ami abban játszik szerepet, hogy a sejt a szervezetben melyik cukrokhoz kapcsolódik. A spanyolnátha a villámgyors terjedés mellett azzal fokozta az emberek rettegését, hogy lefolyása is rendkívül gyors volt, és látszólag teljesen kiszámíthatatlanul választotta ki áldozatait, hiszen az elhunytak jelentős része a 25-40 év közötti egészséges férfiak közül került ki. A vírus természetesen a gyermekek, idősek és súlyos betegek körében is rengeteg áldozatot követelt, ők rendszerint tüdőgyulladásban haltak meg.
A spanyolnátha nem egészen két év alatt kb. 50-100 millió ember halálát okozta, vagyis több áldozatot követelt, mint Hitler, a nukleáris fegyverek és a terroristák együttesen. A betegség gyakorlatilag az influenza szokványos tüneteivel indul, azonban mivel a spanyolnátha kórokozója jóval veszélyesebb, mint az egyszerűbb influenza vírusok, idővel extrém hidegrázás, kimerültség és tüdőváladékozás jelentkezik. Egy kezelő orvos így ír a szörnyű járványról: „A betegek arca elkékül, és véres köpetet ürítenek köhögéskor, reggelente pedig kazlakban állnak holttestek a hullaház körül.” A spanyolnátha gyakorlatilag a beteg halálos ítéletét jelentette, mivel a fertőzés ellen a mai napig nem létezik orvosság. Az orvosok mindössze annyit tehettek, hogy a beteget ülő pozícióba fektették a tüdőben felgyülemlő váladékozás és a kezelhetetlen köhögés miatt. A kékes arcszín hamar barnává vagy lilássá változott a betegek lába gyakran elüszkösödött. A szerencsésebbek egyszerűen megfulladtak a saját tüdőváladékukban, a kevésbé szerencséseket azonban a másodlagos fertőzésként szerzett bakteriális pneumomia kényszerítette keserves agóniára.
Pozsonynak úgyszintén megvoltak a maga áldozatai. A Nyugatmagyarországi Hiradóban ez olvasható 1918. október 10-én: „Pozsonyban is sok a haláleset. A Szent András-temető halottasháza tele van üde szép arcú betegekkel: ezek mind a spanyolnátha áldozatai, akik aránylag igen rövid szenvedés, egy-két napos betegség után kerültek ki a szomorú helyre és így arcuk színét, teltségét nem változtatta meg a szenvedés. Tegnapelőtt nyolc halott feküdt kint a halottasházban – ez csak egy temető! és másnapra, tegnapra már tizenkét új halott, volt bejelentve.”
Válogatás nélkül ölt a kór. Se szegény, se gazdag, se idős, se fiatal, se kétkezi munkás, se tehetséggel megáldott művész nem lehetett biztos benne, hogy túléli-e, ha megbetegedett. Trebitsch Dénes bankigazgató Pozsony jómódú és a társadalmi ranglétra magas fokán elhelyezkedő polgára volt, fiatal feleségét, Olgát – vagy, ahogy előszeretettel becézték őt, Ollyt – mégsem tudta megmenteni. 1919. január 27-én 32 évesen egy bécsi szanatóriumban érte a halál. Pozsony művelt közönségét megdöbbentette és lesújtotta a hír. Hozzátartozóit, férjét, szüleit, testvéreit nyilván mélyebben érintette Olly elvesztése, mint azokat, akik az énekesnőt, a jótékonykodó úriasszonyt látták benne. – Trebitsch Dénes a tőle 11 évvel fiatalabb „imádott, drága felesége, szíve boldogsága, az ő jóságos Olgája” elvesztésének hírét tette közzé az újságok gyászrovatában. Nem sokkal temetése után, 1919. február 8-án a pozsonyi Hiradó munkatársa pedig így emlékezett róla: „Fogalom volt ez a név. Egy olyan fogalom, amely ott élt minden ismerőse és barátja szívében. …Mert megtestesülése volt a fiatal, derűs életörömnek, a dalos jókedvnek, a pajkos humornak, a szépen élni tudásnak, amely tulajdonságokat csodás, elpusztíthatatlan erőivel tudott megőrizni magának minden bajban és szomorúságában is. És juttatott belőle mindnyájunknak, akik vele lehettünk. De nemcsak egyéniségének derűs varázsa teszi fogalommá az ő nevét. A legigazabb, legnemesebb, minden szívet megindító dalos művészete, amelyhez a természet ritka szép, meleg hanggal áldotta meg, ép oly fontos tulajdonsága volt lényének. És ezt a nagy művészi adományt sok hozzáértéssel, kiváló művészi tudással használta fel. De csak arra használta, hogy enyhítsen, hogy gyógyítson vele, hogy a háború ütötte sebeket behegessze, hogy a könnyeket felszárítsa, hogy ez úton is melegedhessünk annak a napsugárnak az éltető fényénél, amely egész lényéből kiáradt. Trebitsch Olly csak egy célból lépett fel nyilvánosán, csak azért, hogy hős katonáink, rokkantjaink javára énekeljen. …hihetetlen szorgalommal és buzgósággal fejlesztette, művelte énekművészetét. Amikor más asszony az ő helyében nyugodtan kiélvezte volna a társadalmi pozíciójából származó előnyöket, ő akkor volt a legboldogabb, ha kottatáskájával a kezében elindulhatott kiváló pozsonyi mesternőjéhez, Spányi Irmához vagy később, amikor még magasabb fokú tanulmányok folytatása céljából rendesen feljárt Bécsbe Schlemmer-Ambros tanárnőhöz, Bécs legnagyobb kapacitásához. A tanárnő – aki csak kiváló tehetségeket fogadott el – legnagyobb örömmel foglalkozott vele és legszebb jövőt jósolta neki. Megjelenése, karaktere, hanganyaga mind színpad felé vonzották, oda csábította folyton tanárnője is. A művészet, amely mindenkit, aki szolgálatába szegődik, egészen hatalmába akar keríteni, reá is kivetette hálóját, de nem győzött teljesen, mert felülkerekedett az asszonyi szív, amely azért talán a dicsőséggel és babérral teljes, de sokszor tüskével telehintett művészi pályáért nem tudta otthagyni azt, amit ennél is jobban szeretett és aki egész életét, egész lényét neki szentelte, aki legjobb barátja és legmegértőbb, legodaadóbb élettársa volt: férjét, Trebitsch Dénest.“ Olly tehát kétségkívüli tehetsége ellenére nem lett színpadi énekesnő, kvalitásait csak alkalmi koncerténekesnőként kamatoztatta. Abban viszont kiemelkedő teljesítményt nyújtott.
Férje, aki mérhetetlen szerelemmel szerette őt, nem tudott elszakadni tőle. Kihűlt testét Bécsben a központi temetőben helyezték örök nyugalomra, fehér márványba vésett alakja azonban a nem sokkal korábban általa megvásárolt palota kertjébe került. Trebitsch Dénes mint a Magyar Általános Hitelbank fiókigazgatója akkoriban a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület elnöki tisztét is betöltötte, és szoros kapcsolatban állt Rigele Alajos szobrásszal, aki egyébként később a helyébe lépett a Kunstverein élén, s tőle rendelte meg az elhunyt feleségét ábrázoló szobrot. A magára maradt férj gyászában a kor, illetve izraelita vallásának hagyományaihoz híven, egyéb módon is igyekezett tisztelettel adózni szerelmetes asszonya emlékének. A Hiradó is beszámolt róla 1919. szeptember 7-én, hogy ünnepi istentisztelet keretében felszentelték azt a művészi kivitelezésű tóradíszt, amelyet Trebitsch Dénes elhunyt felesége emlékének ajánlott fel. Ez alkalmából „sok ezer koronányi összeg gyűlt össze jótékonysági célokra, Trebitsch Dénes pedig nagyobb alapítványt tett szegény menyasszonyok kiházasítására”. Olly halálának egy éves évfordulója alkalmából Trebitsch ismét jótékonykodott. A Hiradó tanúsága szerint a polgármester nyilatkozatot tett, miszerint „Trebitsch Dénes, a Magyar Általános Hitelbank igazgatója, a szegények között felekezeti különbségre való tekintet nélkül történő kiosztásra 3000 K-t adományozott, azzal a rendeltetéssel, hogy ezt az összeget f. é. jan. 27-én feledhetetlen neje elhalálozásának évfordulóján kiosztassam, ami az adományozó kívánsága szerint meg is történt“. Időközben Rigele műtermében elkészült a szobor, amelynek sorsa a későbbiekben meglehetősen hányatott volt. Még ma is sok ellentmondásos információ kering róla, és a dátumok furcsa keveredésének lehetünk tanúi. A zűrzavar mindjárt a szobor keletkezésénél jelentkezik. Egyes források szerint Rigele Alajos 1921-ben készítette a szobrot. Ami azonban ennek ellentmond, az a szobor hátuljára vésett felirat: A RIGELE 1922. Az is tény azonban, hogy a Hiradó 1920. január 22-ei számában az egyik cikk írója ezt a gondolatot jegyezte le: „A soha nem múló fájdalom enyhülést keres s talál Rigele keze által a márvány-adta művészi utakon és Trebitsch Olly emléke „megelevenedik” mindazok szívében – szemében, akikben van érzék a művészet fennkölt alkotásai iránt.” Az idézet arra utal, hogy a Rigele mester már ekkor tervezi a szobrot, amelynek gipszmodellje tényleg elkészült feles életnagyságban és ezidőtájt került Trebitschhez. A ma ismert márványszobor, illetve az emlékmű keletkezése viszont későbbre datálható. Egyes állítások szerint Rigele alkotása az összetört Mária Terézia emlékmű darabjából készült. Ha így lett volna, akkor ez csak 1921. október 29-e után lehetett, miután Fadrusz barbár módon összetört alkotásának a maradványait elszállították abba a Mahr-féle kőfaragó műhelybe, ahol Rigele „műterme” is volt. Rigele életének és művészetének avatott ismerője, Lehel Zsolt azonban nem osztja a márvány eredetére vonatkozó véleményt, noha ezt nem lehet teljesen kizárni, mivel ő szintén állítja, hogy Trebitsch 1922-vette át a gránit talapzatra helyezett márványszobrot, vagyis elméletileg időben ez elképzelhető.
Trebitsch Olly majdnem életnagyságú, ülő alakos szobra tehát ettől kezdve a palota kertjét díszítette. Az élet azonban annyira nem állt meg, hogy a szeretett asszony elvesztésén sokáig búsongani legyen idő. A következő évben, 1921. januárjában Trebitsch Dénes, a nyilvánvalóan nagy szellemi erőfeszítést igénylő bankári tevékenysége mellett sokirányú társadalmi szerepet is vállalva, már a Pozsonyi Magántisztviselők Tornakörének farsangi bálján, a PMTK elnökeként, a jó hangulatról gondoskodott. A Hiradó tudósítója szerint „a báli éjszaka tényleg elérte célját, mert a sok csillogás és kacaj között elfelejtették a jelenlevők a gondot, a napi keserűség százezreit”. Ilyen az élet – mondhatnánk, miközben eljött 1923. október 21-e, amikor Trebitsch Dénes oltárhoz vezette özv. Eisler Miksáné szül. Popper Aranka úrnőt. – Elmúlt a bánat, jött az új szerelem, Trebitsch Dénes pedig az új párjával elköltözött az egykori Georgievits-palotából, úgy tudni Pusztafödémesre, és vitte magával Olly szobrát is, mivel 1924 után, amikor felépült az Apácapályától a Védcölöp utcáig húzódó kert végében a Zemska banka alkalmazottainak szánt bérház, már nem volt az eredeti helyén Az új életet élő Trebitsch Dénes végül úgy döntött, hogy a szobrot Pozsony városának ajándékozza. Mindez 1931-ben történt, amit a szoborral díszített szökőkút talapzatán olvasható felirat is bizonyít: „CANTUS“, „FECIT A.RIGELE“ a „URBI DONAVIT DYONISIUS TREBITSCH MCMXXXI“.
Azt tudni lehet, hogy a város a ligeti díszparkban állította fel az emlékművet. Egészen 1938-ig volt ott, de Ligetfalunak a Német Birodalomhoz való csatolása előtt szétszedték, és a részét képező oszlopokat elhozták onnan, majd a téglamezei uszodában állították fel. Maga a szobor a parkban maradt 2002-ig, amikor már elkerülhetetlen volt a restaurálása (minő paradoxon, hogy a zsidó nő szobra a náci uralmat a nyílt terepen bántatlanul átvészelte). Végül 2009-ben visszakerült a Georgievits-palota udvarára.

Kategóriaszobor, emlékmű, emléktábla
TelepülésPozsony [Bratislava]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.148177, 17.102792
Pontos helyszín, címApácapálya (1879-től az 1. v.h. végéig Bél Mátyás utca - Bél Mátyásgasse) 11. - Panenská 11.
Készítés időpontja1922
Készíttető neveTrebitsch Dénes
LétrehozóRigele Alajos, szobrász
Készítés céljának ismert okaTrebitsch Dénes elhunyt felesége emlékére
FeliratOLGA TREBITSCH 1887 – 1919. / „CANTUS“ FECIT A.RIGELE/ URBI DONAVIT DYONISIUS TREBITSCH MCMXXXI
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttp://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_marcius_11_a_spanyolnatha_elindul_vilagpusztito_utjara/ *** https://hipochonder.blog.hu/2015/04/13/het_pusztito_jarvany_az_emberiseg_torteneteben *** http://www.pozsonyikifli.sk/hu/Friss-kifli/hires-pozsonyiak/cantus-egy-szobor-tortenete-100-eve-halt-meg-a-rigele-alajos-altal-abrazolt-trebitsch-olga.html
Rövid URL
ID23887
Módosítás dátuma2019. február 21.
pozsony-rigele-cantus-szobor (2)
pozsony-rigele-cantus-szobor (3)
pozsony-rigele-cantus-szobor (6)
pozsony-rigele-cantus-szobor (7)
pozsony-rigele-cantus-szobor (10)
pozsony-rigele-cantus-szobor (13)
pozsony-rigele-cantus-szobor (15)
pozsony-rigele-cantus-szobor (16)
pozsony-rigele-cantus-szobor (18)
pozsony-rigele-cantus-szobor (19)
pozsony-rigele-cantus-szobor (21)

Hibát talált?

Üzenőfal