Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. szeptember 18.

Osztrák–Magyar Bank

Osztrák–Magyar Bank

A Baross Gábor úton „van ez időszerint a Ludwig-féle bérházban az V. hadtest parancsnoksága, továbbá az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának Hubert építész által 1902 ben barokstilben épített s 193630 koronányi könyvértéket képviselő igen szép épülete. E bankfiók működési köre kiterjed Pozsony, Nyitra, Trencsén és Turóc vármegyékre. Pénzügyi műveleteinek összege meghaladja a 22 millió koronát s évi tiszta nyeresége kereken 106 ezer koronára tehető”.
Az épület terveit Hubert József (Pozsony, 1846 – Budapest, 1916. Oklevelét a zürichi műegyetemen szerezte) műépítész készítette, aki az Osztrák-Magyar Bank építészeként 32 bankfiókot tervezett országszerte (pl. Nagykanizsán, Kaposváron, Nyíregyházán, Kassán, Zsolnán), továbbá – többek között – özv. Pálházy Andrásné és Pálházy József úr bérházát Budapesten, valamint részt vett a budapesti belvárosi takarékpénztér tervezésére kiírt pályázaton, illetve az ő tervei alapján építették át mai formájára a bajmóci várkastélyt.
Az Osztrák-Magyar Bankot (OMB) 1878-ban hozták létre, hogy Európa akkori egyik legnagyobb kiterjedésű állama számára a központi bank szerepét ellássa. 1892-től megkapta az új, arany alapú korona bankjegyek kibocsátási monopóliumát, és ezek 1900-tól Ausztria-Magyarország egyetlen törvényes fizetőeszközévé váltak, mely közös pénz a birodalom gazdasági egységének egyik kulcsa volt.
A Bank az I. világháború alatt nagy nyomás alá került, hogy a háború költségeit finanszírozandó indítsa be a bankóprést, és ugyan magántulajdonú társaság volt, de a tíz évente megújítandó kibocsátási monopólium a kormány kezében megfelelő eszköz volt a bank zsarolására, így 1918-ra a forgalomban lévő pénz mennyisége több mint megtízszereződött az utolsó békeévhez képest.
1918-utolsó hónapjaiban Ausztria-Magyarország darabjaira hullott. A bank vezetése azonnal megkezdte a tárgyalásokat az új országok kormányaival a közös pénz és a bankjegykibocsátási monopólium fenntartásáról. Az új utódállamok többsége azonban a OMB-t is az őket állítólag elnyomó birodalom maradványának tekintette, és a bank által a háború finanszírozására kibocsátott kötvények visszafizetéséről sem igen akartak hallani, így már 1919. januárjában az új Szerb-Horvát-Szlovén királyság megkezdte a korona bankjegyek felülbélyegzését és a továbbiakban nem fogadta el a felülbélyegezetlen pénzeket. Ez azonnali reakciót váltott ki a többi utódállamból is, hiszen így az inflációs bankjegyek mennyisége rájuk zúdult volna, és mindenki elkezdte a felülbélyegzést. A megszállók Ausztriát és Magyarországot kötelezték a felülbélyegzés nélküli bakjegyek elfogadására is, sőt a román megszálló hatóságok a saját maguk által felülbélyegzett pénzt is kényszerforgalmazták Magyarország általuk megszállt területein, azaz gyakorlatilag a szabadrablást ilyen értéktelen, egyébként is rabolt pénzel való fizetéssel palástolták.
Az OMB először a felülbélyegzéseket, majd a saját kibocsátásokat hamis pénznek titulálta és megpróbálta megtagadni az elfogadásukat, de az új országok kormányai rá sem hederítettek, és a győztesek rövidesen ellenőrzésük alá vonták a bankot, amely 1919 végére maga is csak az új Osztrák Köztársaság területére korlátozta tevékenységét. Az 1919-es St. Germain-en-Laye-i majd az 1920-as Trianoni békeszerződések elrendelték a bank szövetséges ellenőrzés alá vételét, és felszámolását, megtiltották mind Magyarországnak mind Ausztriának, hogy közös pénzt bocsássanak ki, és kötelezték őket a teljes pénzmennyiség felülbélyegzésére, majd kicserélésére saját bankjegyekre.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésPozsony [Bratislava]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotfelújításra szorul
GPS48.142981, 17.113597
Pontos helyszín, címBaross Gábor út 6. - Štúrova 6.
Készítés időpontja1902
Készíttető neveOsztrák–Magyar Bank
LétrehozóHubert József, építész
Készítés céljának ismert okaadminisztráció, lakhatás
Felirat-
Gondozását felügyeliismeretlen
ForrásinformációkDr. Ortvay Tivadar, Pozsony város utcái és terei, A város története utca – és térnevekben, Pozsony, 1905, Wigand F. K. Könyvnyomdája, 16. oldal. * http://csabaihazak.blog.hu/2013/07/17/az_osztrak-magyar_bank_fiokja * http://banknotes.blog.hu/2008/04/26/az_osztrak_magyar_bank_ausztriaban_1918_1924
Rövid URL
ID15634
Módosítás dátuma2016. december 25.
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank
Osztrák–Magyar Bank

Hibát talált?

Üzenőfal