„Stefánia –út (Stephaniestrasse.) Az Ujvárosnak s egyáltalán Pozsonynak ezen főközlekedési, a városi villamos vasút által is élénkített útja a Grassalkovich-teret köti össze a Sánc- és Mély-utakkal, illetve a Lamacsi-úttal. Belé szaladnak az Izabella főhercegnő-út, Gásparich Kilit-, a Günther Vilmos-, Katona József-, az Aulich- és a Gyurikovics-utcák. A Stefánia-úton át juthatni a Magy. államvasúti indóházhoz és a lamacsi országúton át a Kalvariára és Zergehegyre. A Stefánia –út régi neve Marczal-utca, melyet a már a XV. századi végrendeletekben említett s ma is használatos Mätzen, Märceln nevű szőlődűlők után kapta volt. Ujabban Stefánia volt trónörökösné (ma Lónay grófnő) tiszteletére kapta mai nevét azon alkalomból, hogy nevezett főhercegasszony Pozsonyban járt Frigyes főherceg családjának látogatására.
Pozsony egyik utcája sem alakult át annyira s lett oly széppé, mint a Stefánia út. Az Orsolyák régi majorja, a későbbi Falb-telep (5758 négyzetöl vagyis 4 (1200 négyzetöles) hold és 985 négyzetöl) gyönyörű házakkal épült ki. A nyolcvanas évek óta hivalkodó paloták és nagy bérházak emelkedtek ki, milyenek a gr. Erdődy- és Swetlik- (ma Palugyay-) féle épületek. Az Erdődy-palota lépcsőháza főúri fényűzésre vall. A Stefánia-út mentén egyéb előkelő házak is keletkeztek gyors egymásutánságban. Ilyenül említjük az egykori gr. Karácsonyi-féle, most Frigyes főherceg tulajdonát tevő nagy kétemeletes bérházat, melyben az Izabella főhercegnő védnöksége alatt álló Izabella háziipari-egyesület van elhelyezve. Ez egyesület célja a háziipar és nevezetesen az aranynyal, ezüsttel, selyemmel és fagyapottal való hímzés iparágának fejlesztése, hogy ilykép a felsőmagyarországi parasztasszonyok a velök született tehetségét műképességgé fejleszszék s azt hasznosan értékesítsék. A főhercegnő buzgó és gyámolító érdeklődése az egyesületnek nagy hasznára vált, mert készítményének híre messze terjed már a külföldön is.
A Stefánia-úti házak közül említendők a Palugyay-, Reischl-, Horárik-, Pisztory-, Schlemmer-, Tauscher-féle házak is. A Pisztory-palota ízlés és fényűzés tekintetében kiváló úri palota. Kapuzatának és lépcsőházának vasművei a Marton- cég műremekei A Horárik-ház vaskapuja Horárik műlakatos gyönyörű műremeke. A Stefánia-úton van továbbá a ma már magán-lakássá átalakított régi Polgári lövölde. E lövölde 1779-ben keletkezett, amikor a Mihálykapu árkában levő lövöldét megszüntették. Területe a kerttel együtt 1245 négyszögölnyi vagyis 1 (1200 négyszögöles) holdnyi és 450 négyszögölnyi. 1846-ban Palugyay Jakab vette át a lövöldét s itt kedvelt urasági bálok és ebédek rendeztettek. 1848-ban e lövöldében gyakorolták be magukat a szabadságharcba induló ifjak a lövésben, és e lövölde gyakorló terén végezték ki 1849-ben márc. 27-ikén Baldini János olasz származású mérnököt s a magyar Frangepán-zászlóalj főhadnagyát. A hetvenes évek végén a ház magán kézbe, az Indrák-családéba ment át, s azóta a polgári lövőtársulat a ligeti lövöldében tartja lőgyakorlatait. A Stefánia-úton volt hajdan a szépségéről híres Viczay és Erdődy-féle kert, mely ma azonban már tejesen elhanyagolt állapotban van meg. Említendő a jó hírben álló Wendler-féle dió- és mákos süteményeket előállító cég, valamint a Deutsch-féle maláta-gyár és Mozsnyi Vince orgona-készítő műhelye. Városunkban az orgona-készítés műmesterségének nyomai már a középkorban találhatók fel. A Stefánia út és az Aulich Lajos-utca sarkán van a Medvé-ről címzett kis vendégfogadó, oldalán a keresztúti első állomással. Az út végén városi vámház áll, mely egyúttal sebkötési ládácskával ellátott első segélynyújtási állomás is.”
Trianon után a Stefánia utat Milan Rastislav Štefánik után nevezték el, a szocializmus idején (a prágai tavasz időszakát leszámítva) Békevédők utcája (Obrancov mieru) volt, napjainkban ismét Štefánik nevét viseli. A villamospályát 1979-ben metróépítés ürügyén felszámolták. A metró azóta is az álomkategória világát erősíti.