18. századi kegyhely a koronázó város központjában. A pozsonyi három nemzet ezt a városrészt és templomot egyszerűen csak Blumenthal néven emlegeti. A virágvölgyi plébánia 1770-ben keletkezett az akkori külvárosban. Az első virágvölgyi templom gabonaraktár átalakításából lett, kilenc méter hosszú, 7,5 méter széles, igénytelen épület volt.. A második virágvölgyi templom 1784-ben épült Pozsony város bőkezűségéből. Húsz méter hosszú, kilenc méter széles, egyhajós épület volt-fatornyocskával a mai plébánia épület területén.
A harmadik virágvölgyi templom a jelenlegi plébániatemplom. 1885-1888 között épült a bécsi Rumpelmayer Frigyes főépitész tervei szerint. Magát az építkezést Feigler Ignác pozsonyi főépítész vezette és fejezte be. Hatalmas, háromajtós, neoromán bazilika, kereszthajóval. Hossza ötvenhét méter, szélessége tizennyolc méter, a keteszthajóban harminc méter, a torony magassága hetvenhat méter tűsüveggel. A presbitérium polygonális zárlatú. A templom építészeti kiképzése és elemei utánozzák a nagy franca későromán katedrálisokat.
Ezt a kegytemplomot maga az esztergomi hercegprímás érsek, Simor János szentelte föl 1888. október 28-án.
A templom kegyképe eleinte a Mária-bazilika neogót oltárán lett elhelyezve, de 1907-ben a virágvölgyi plébános, Czaykovszki Evariszt átépíttette a kegyoltárt.
A kegykép története: A kegykép a Jótanács Anyját ábrázolja. Egy pozsonyi kereskedő, Jankó József hozta olasz földről. 1786-ban a Rali Gergely Ágoston-rendi szerzetes a képet megáldotta, hiszen ez az Ágostonok genazannói kegyképének a másolata. A másolat festője igyekezett az eredeti kegyképet hűen lemásolni és megőrizni annak művészi finomságait.
Láthatjuk, hogy e másolat arcának kiképzése sok közöset mutat a középkori olasz festők ecsetkezelésével. Ennek a virágvölgyi kegyképnek nagysága: 45×35 cm. Szűz Mária mellfestménye, karján a kisded Jézussal. Itt Szűz Mária fejét szelíden, bájosan a kis Jézus fejére hajtja, a kis Jézus pedig jobbjával átkarolja a Szűzanya nyakát, arcát pedig a Szentszűz arcához simítja, baljával a Szűzanya ruhájának a szegélyét markoja. Ruhájuk gazdagon díszítve, csipkével szegélyezve. Mindkettőjüket palást borítja: Szűz Mária fejét födi és a kis Jézus vállát. Fejüket arannyal gazdagon diszített párta ékesíti. A kegykép eredetijét 1464-ben találták a Róma melletti Genazzano Ágoston-rendi templomának restaurálásakor, a vakolat eltávolítása közben. A késő középkori Európában elterjedt Jótanács Anyja kegyképeinek ez a vakolat alatt lelt ősi freskó lett a mintája.
Pozsonyban a Jótanács Anyjának tisztelete 1774-ben kezdett terjedni. Történetét Jordánszky Elek írja. (A kegyképnek rövid ismetetése, Pozsony, 1838.) Ő tizenegy éves volt (1776-ban), amikor szüleivel Pozsonyban a Jótanács Anyja-kegyképnél először imádkozott a virágvölgyi templomban. Ekkor ide sok nép járt, hirdették és dicsőítették Isten jótéteményeit, melyeket az Istenanya által nyertek.
Batthyány József esztergomi hercegprímás az 1783. évi canonica visitatióban írja: (In sacello est gratiosa Imago BMV. de bono consilio, ad cujus intercessionom complures a Deo impetrantur gratiae, prout fidelium appensa Anathemata Nr. 137 testem faciun. Unum prae ceteris Sigillo robotatum habetor testimonium, ubi coecus quidam civis Posenienais (Johannes Lehner, murariorum magister add. 26. Jul. 1777.) ad aram hujus icinis orando visum recepit suum.”) A kápolnában van a Jótanács Anyjának kegyképe, kinek közbenjárására sokan Isten kegyelmében részesültek, amiről tanúskodik a hívók falra akasztott 137 kegyajándéka Van itt egy pecséttel ellátott, a többit fölülmúló bizonyíték: Lehner János kőmívesmester 1777. július 26-án vakságban e kegykép előtt imádkozott, és látását itt visszanyerte.”
1823-ban Rudnay Sándor esztergomi hercegprímás a canonica visitatióban szintén ír a virágvölgyi templom Jótanács Anyjának kegyképéről. A főbúcsút április 26-án tartják.