Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. január 28.

Magyarország első vasúti alagútja

Magyarország első vasúti alagútja

A Pozsony-Marchegg közötti vasútvonalat, illetve a rajta fekvő alagutat 1848-ban adták át forgalomnak. Az elsőként induló vonat egyik utasa leírta az élményeit: “Fél hatkor indult el vonatunk a pályaudvarról és lassú villámhoz hasonlóan két és fél perc alatt haladtunk át a tunnelen, miközben a robogó kocsik zajának visszhangja és a lokomotívból kiáramló szikrazápor félelmes, komor benyomást keltett kedélyünkben”. Magyarul, féltek az utasok. Nem csodálom. Az utazókat még sokáig megdöbbentette az alagút „bámulatos szerkezete”.
Hogyan készült egy alagút a reformkorban? Legelsőként – az alagút tervezett irányában – 110-125 méterre egymástól, öt kutat ástak. Ezeken a kútaknákon keresztül megkezdődött a munka. A kutakba leeresztették a munkásokat, akik elkezdték az oldalirányú ásást. A kiásott földet, a szétrepesztett köveket, és a talajvizet is kutakon keresztül húzták a felszínre. Az alagút ásása egyszerre tehát több munkaterületen zajlott. Három kútnál gőzgépet is be kellett állítani a szivattyúk és emelőgépek meghajtására.
A “…pozsonyi áll. vasúti állomás tőszomszédságában épült s a közlekedést a Kalvária-és Zergehegyek közt fekvő alacsonyabb hegynyergen át egyvágány-sínúton lehetővé teszi. Mint iker-alagút a Pozsony-Marchegg közt levő vasúti vonalnak legfontosabb és legnevezetesebb műtárgya. Eredetileg egyszerű tunellúl épült. Építője Tallachini Bódog építő-vállalkozó, építésének ideje pedig az 1846-1848 közt levő időszak. Első e nemű mű hazánkban, sőt egyike az elsőknek a continensen is. Egyúttal az egyetlen mely hazánkban osztrák rendszer szerint épült. Egész hosszúsága a két (Pozsony és Lamacs felé tekintő) kapuzat között 703,60 métert tett eredetileg. Marcheggtől Pozsony felé irányuló része 6,66% = 1/550 lejtőben. Építése igen nagy és nehéz feladat volt tekintve a hegységnek rendkivül kedvezőtlen, egyre változó és összevissza hányt kői minőségét és vizzel való átjárottságát. Összes költsége 2,684.680 koronát tett. Mikor azonban Budapest és Bécs között a 90-es évek végén a személy és árúforgalom rendkivüli mértékben gyarapodott, az ugyan két vágányra tervezett, de a ma használatos széles kocsik méretei miatt két vágány lefektetésére szüknek bizonyuló tunell a forgalom lebonyolítására már elégtelen volt. Hozzájárult a régi tunellnek mind inkább mutatkozó rozzantsága, mely okoknál fogva a tunellt 110m. hoszszúságban lebontani tervezték. A tervnek valósításához hozzá is fogtak 1899-ben, de már 1900. jan 18-án a rozzant falazat, a hegyek oldalnyomásának ellent nem állhatván, 8-102 m területen 28-29 m. hosszúságban beomlott. A beomlás egy 49 napos forgalmi szünetet hozott magával s a bedölés helyreállításának költségei 128.103 koronát tettek, ebbe be nem számítva azt az 63.656 koronát, melybe a régi alagútban végzett falazási és ducolási munkák kerültek. A tett tapasztalatok, de helyi okok is azt javalták, hogy a régi alagútnak két vágányra való bövitése helyett egy második párhuzamos egyvágányu alagútat létesítsenek. Tényleg ikertunellel oldották meg a kérdést. A munkához 1900. dec. 15·én fogtak, az építőmunkát Gregersen G. és fiai cég vállalta magára. A mű 1902. szept. végén készült el és október 13-án adták át a forgalomnak. Összes költségei, a vízmentesítő munkákat is beleszámítva, kereken 977.000 koronára rugtak. Az új alagút lejtés viszonyai nagyban megegyeznek a régi alagútéival és Pozsony felé lejtö 6’51 % nyi esést mutatnak. Építették a közép keresztászokon angol módszer szerint. Az Alagút· sor mentén van a főleg munkások által vasár-és ünnepnapokon felkeresett TuneII kert nevű vendéglő és mulatóhely. A Zergehegyi-uton innen keletre nyaralók és a Kühmayer-féle munkásházak következnek.”
A Nagyállomás felöli oldal homlokzatán még kivehető a megrongált magyar címer némely részlete, úgy tűnik, a múltat végképp eltörölni ohalytók unokáinak is maradt tennivalójuk …

Kategóriaépület, építmény
TelepülésPozsony [Bratislava]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapot
GPS48.162483, 17.098972
Pontos helyszín, címAlagút sor (a Pozsonyi Nagyállomás területe) - Jaskový rad
Készítés időpontja1848-1902
Készíttető neveOsztrák Államvasút–Délkeleti Államvasút (Südöstliche Staatsbahn - SÖStB)
LétrehozóTallachini Bódog, építő-vállalkozó, Gregersen G. és fiai, építő-vállalkozók
Készítés céljának ismert okaközlekedés
Felirat1848. 1902.
Gondozását felügyeliSzlovákia Állami Vasúttársasága (ŽSR)
Forrásinformációkhttp://timelord.blog.hu/2016/06/01/az_elso_vasuti_alagut_magyarorszagon#more8769096 * Nyugatmagyarországi Híradó, Pozsony, XVII. Évfolyam, 202. szám 1904. szeptember 4., Vasárnap / Pozsony város utcai és terei. A város története utca- és térnevekben. - Eredeti kutatások alapján. Írta dr. Ortvay Tivadar. * (http://www.ortvay.eu/sites/default/files/tortenetek/alagut-sor-jaskovy-rad-tunnelzeile/olvasmany/hirado19040904alagutsor.pdf
Rövid URL
ID16290
Módosítás dátuma2017. február 27.
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja
Magyarország első vasúti alagútja

Hibát talált?

Üzenőfal