Kámory (Kurp) Sámuel, ág. ev. líceumi tanár, orientalista és bibliafordító, szül. Bakabányán, 1830-ban. Tanult Selmeczbányán, teológiát végzett Pozsonyban, a hol később két évig segédtanárként működött. Ez idő alatt főleg a görög és latin nyelvvel foglalkozott. 1853-ban külföldre ment és Halléban, majd Göttingában gyarapította teológiai és nyelvészeti ismereteit. A leghíresebb orientalistákat hallgatta és a héberen kivül elsajátította az arab, szanszkrit, asszir és török nyelveket. Hazatérvén, Pozsonyban gimnáziumi és teológiai tanárrá választották, mely állásában 1885-ig működött; akkor nyugalomba vonult. Kurp családi nevét 1861-ben változtatta Kámoryra. 1903 februárjában halt meg Pozsonyban.
Munkái közül kiemelkedik a biblia lefordítása (Biblia, azaz szentírás, mely az egész ó- és új-testamentomot magában foglalja. Közvetlen az eredeti szövegből fordította Kámory Sámuel tanár a kéziratból. Pest, 1864.)

A Biblia azaz Szent írás előszava:
Minden kornak vannak a maga szükségei, minden időnek saját igényei, minden nemzetnek külön bajai és sajátszerű előnyei. Az egyedek családokká, ezek népekké és nemzetekké alakulnak, hogy a közös bajokat közösen orvosolják és az előnyt közösen élvezzék. Ennek folytán, minden egyesnek, a ki e családok családjának tagja, felmenthetlen kötelessége oda munkálni, hogy a mely nemzet és országnak kebelében él, annak javát és hasznát is keresse, oly mértékben és azon irányban, a melyben hivatást érez. Ily kötelességérzetből indulva, fogtam e nagy munkához, melynek óriási voltát érintenem is felesleges. Ha nem tudnám, hogy gyarló az ember, akkor azt mondanám: tettem! megcselekedtem! Egyébiránt, meg lesz nyugtatva a lelkem, akkor is, ha érzem, hogy „akartam!” Nem hiuság a vezérem, hanem férfias komolyság és komoly férfiasság. Indokom ez. A ki gondolkozni tud, belátja, hogy minden nemzetnél a bibliaforditás a legelső és legfontosabb irodalmi kellék. Minél kitűnőbb és erősebb a nemzet, annál gondosabban lát utána, hogy jó bibliaforditása legyen. Ezen neveltetik a kiskoru, ezen épül a nagykoru, ebben keres vigasztalást a hajlottabb idejű aggastyán.