Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2020. április 6.

Vármegyeháza

Vármegyeháza

De azt, hogy a korral mennyire haladt a vármegye, leginkább a vármegyeház és a börtönök építése körül mutatta ki. A székház ugyanis (régente a trinitáriusok kolostora) düledezőfélben volt, a börtönök pedig az igényeknek nem feleltek meg. A vármegye küldöttséget rendelt ki és 1826 júl. 10-én elhatározta, hogy a székházat újra építteti, még pedig az adózó nép nagyobb megterheltetése nélkül. Kimondotta, hogy az építési költségeit a vármegye rendjei megajánlás útján fogják viselni és az adózó nép csak fuvarokat köteles adni. Hogy a Pozsonyhoz közel lakó adózók a fuvarokkal túl ne terheltessenek, elhatározták, hogy az előirányzat szerint szükséges fuvarok költsége az összes adózók közt felosztassék és a fuvarokat tényleg kiszolgáló népesség a fuvar teljes értékével kártalanítassék; 1839 decz. 2-án pedig elhatározták, hogy nemcsak vármegyeházat, hanem az újabb igényeknek megfelelő börtönöket is építenek, szintén a nemesség költségén. 1840 febr. 3-án intézkedtek, hogy az ideiglenes és később hibásnak talált előirányzat kivánta 60.000 forint a vármegye nemesei között kivetessék. 1842 desz. 12-én már jelentés érkezett be, mely szerint az építkezésre nagymértékű adakozások történtek, melyeknek főösszege azonban nincs kitüntetve. 1844 máj. 26-án jelentés érkezett arról, hogy a Feiglertől készített építési terveket Hild budapesti építőmester felülvizsgálta és jónak találta. E szerint az építkezés 78.379 forint 28 krajczárba került volna.
1844 szept. 3-án volt a megye-börtön alapkövének letétele, a mi nagy ünnepség között folyt le. Jelen volt azon, nagy katonai kísérettel, az ország nádora, a Pozsonyban levő országos hatóságok és a megye rendei nagy számban. A szokásos díszbeszédek után, melyeket Pálffy Ferdinánd Leopold gróf, főispáni helytartó, és Kisfaludi Liptay Antal, pozsonyi kanonok, továbbá Szemrtnik István, megyei főjegyző tartott, a nádor “az alapkövet a börtönök kápolnája alatti boltozatnak délkeleti alapfala mellett készített üregbe, az alapító oklevéllel együtt szokott ünnepélyes szertartásokkal, letenni kegyeskedett”. Az oklevélben a királytól kezdve a főhatóságok, a megye tisztikarának és táblabíráinak névsora van elősorolva. Az eljárás alatt mozsarak durrogtak, zene szólt, végül a főjegyző köszönetet mondott a nádornak megjelenéseért sezzel az ünnepség véget ért. A vármegyeház és börtönök építésének költségét az 1847 évi szept. 23-án tartott közgyűlésen részletezték. E szerint a két épület építési költsége 133.386 forint 38 krajczárba került pp., vagyis 280.110 koronába.
A megye levéltárában és különösen a közgyűlési jegyzőkönyvekben még számos, többé-kevésbé érdekes, de mégis jobbára helyi érdekű határozat olvasható. Egy dologra azonban nem bukkan a kutató. Nem fog találni oly határozatot, a melyből a földesurak és a volt jobbágyok akár csekély összeütközésére is lehetne következtetni s igaza van e vármegye egyik veteránjának, Bittó Béninek, a ki részint saját megfigyeléseül, részint egykorú följegyzések és szóhagyomány nyomán a következőleg nyilatkozik: “A megye főnemessége Zichy Károly és Pálffy József grófok kivételével mind aulikus volt s a megye hivatalait elfoglalva tartó közép- és kisnemességet politikai pártállásában erősen befolyásolta s azért a szabadelvű áramlat a vármegyében csak nagy küzdelmek árán bírt fölülemelkedni; de a főnemesség dícséretére legyen mondva, a földesúr és jobbágy közötti viszonynak közhatósági ellátás alá eső kérdéseiben, nagyon kevés kivétellel, elég gavallérosak voltak minden befolyástól óvakodni, úgy hogy itt a megyei főfiscusnak, mint a jobbágyok hivatalbeli védőjének, sokkal könnyebb és kellemesebb dolga volt, mint akárhány más megyében és az 1832-36-iki úrbéri törvényeknek, (melyek mind Fekete Ferencz,11 volt alispán és megyei követ tollából származnak) végrehajtása sehol az országban oly gyors tempóban és oly liberális szellemben bevezetve nem voltak, mint Pozsonymegyében.”

Kategóriaépület, építmény
TelepülésPozsony [Bratislava]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapot
GPS48.145891, 17.106282
Pontos helyszín, címVármegyeház tér 12. - Župné námestie 12.
Készítés időpontja1721, átépítve 1844-ben
Készíttető nevePozsony vármegye
LétrehozóHild József és Feigler Ignác
Készítés céljának ismert okapolitikai, jogi
FeliratMDCCCXLIV
Forrásinformációkhttp://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0017/26.html
ID11440
Módosítás dátuma2016. február 29.
Vármegyeháza
Vármegyeháza
Vármegyeháza
Vármegyeháza
Vármegyeháza
Vármegyeháza
Vármegyeháza
Vármegyeháza

Hibát talált?

Üzenőfal