Pozsony Magyarország egyik legjelentősebb iskolavárosa volt. Nagyszámú oktatási intézménye közül is az egyik legkiemelkedőbb és legtekintélyesebb múlttal rendelkező iskolája a Királyi Katolikus Főgimnázium volt. Az intézmény története 1626-ban kezdődik, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapítja a jezsuita kollégiumot. Az akkori uralkodó, a jezsuiták rendíthetetlen híve, II. Ferdinánd, aki a katolikus megújulást nagymértékben támogatta, 1628-ban megerősíti Pázmány alapítását. Az érsek e célból új épületet emeltet közvetlenül a Szent-Márton székesegyház szomszédságában, melynek először a keleti szárnya készül el 1629-ben, majd 1633-ban a székesegyház felőli déli része, végül 1635-ben a nyugati, városfal felé néző oldala. Az épület még ma is áll, most a szlovák Komensky (Comenius) Egyetem Cirill és Metód Római Katolikus Teológiai Karának ad otthont. Az iskola 1714-ben átköltözik az egykori Batthyány-téren (mai nevén Prímás tér) álló Behaim Balázs házba, mely Pozsony legrégibb épületeinek egyike. Ez az épület is fennmaradt, jelenleg a szlovák Nagyszombati Egyetem Teológiai Karának ad otthont. Az atyák igényeinek azonban ez a régi ház nem nagyon felelt meg. Többször hivatkoztak az épület rozoga, sőt hasznavehetetlen állapotára, mígnem 1786-ban a jezsuita kollégium a klarisszák kolostorába költözött. A klarisszák rendjét II. József feloszlatta, így a kolostor átalakult iskolává. Ekkor már nem a jezsuiták tartották fenn az iskolát, hanem azt a bencésekre bízták. 1850-ben a bencéseknek hazafias magatartásuk miatt távozniuk kellett, és az iskola német tannyelvű gimnázium lett. 1861-ben lesz magyar tannyelvű intézet, a kiegyezés után 8 osztályos királyi katolikus gimnázium. A tanintézmény egyre növekedett, 1899-re 503 növendéke lett. Ebben az időben járt ide Bartók Béla és Dohnányi Ernő is. Bartók emlékére a kolostor falára egy szlovák nyelvű emléktáblát helyeztek el.

Az egyre növekvő létszámú iskola már nem fért el a kolostor falai között, egy új épület létrehozása vált égetően szükségessé. A városvezetés az iskolát az újonnan kialakított városrész – Józsefváros környezetébe helyezi. Az építtető hatóság, a kultuszminisztérium az épület kivitelezésére Lechner Ödönt kéri fel. Kiváló építészünk munkáinak egyik gyöngyszeme a Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnázium épülete és a hozzá tartozó Szent-Erzsébet templom. Az iskola 1906-1908 között épült, L alakú alaprajzzal, lenyűgöző méretű. De szükség is volt a nagy méretre, hiszen 1909-ben már 543-ra emelkedett a létszám. Az iskola mellé eredetileg a diákok hitoktatását szolgáló kápolnát épített volna Lechner Ödön. De mivel az új városrésznek még nem volt temploma, az eredeti terven változtattak, és felkérték az építészt, hogy ne kápolnát, hanem templomot tervezzen és építsen. Így készült el Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a Szent-Erzsébet templom, vagy, ahogy a szlovákok hívják jelenlegi színe miatt: a Kék Templom.
Lechner Ödön épületében a Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnázium csak néhány évet ért meg, az intézetet 1919. májusában csehszlovák állami reálgimnáziummá nyilvánították, meghagyva egy párhuzamos magyar tagozatot a II.-VIII. évfolyamokban (az első évfolyamban magyar osztály megnyitása már nem jöhetett számításba). Az épületben ma is iskola van – egy tisztán szlovák gimnázium, mely „úgy tesz”, mintha a nagy múltú katolikus gimnázium utóda volna.