Az egy emeletes, szimmetriára törekvő, barokk alkotás a telek északi szélén, utcafronton áll, az utca ívét követő, többször tört tengelyű alaprajzzal. Az épület egyik legszebb része a gazdagon díszített, későbarokk stílusú Szent Kereszt-kápolna. Vörös és fehér márványból készült oltárán nagy méretű festmény ábrázolja Krisztus keresztre feszítését.
Ortvay Tivadar szerint a Kórház „utca alsó végén van a gróf Aspremont – féle uri palota nagykiterjedésű kerttel, gyönyörű gesztenye- és sok gyümölcsfával. A palota jobb szárnya az Erzsébet-, a kert a Pray- és a Mező-utcába terjed. A palota helyén eredetileg gazdasági épületek, szántóföldek és kertek voltak s a magyar-óvári főhercegi uradalom tulajdonához tartoztak. 1769. Április 8-ikán megszerezte e birtokot 44,000 rhenusi frton és 240 csász. aranyon Golbert János a Sz. római birodalom aspremonti, rekheimi- és lindeni grófja és annak neje Woldenstein – Trostburg Franciska grófnő, kinek nevére a vétel 1769. Ápr. 29-én telekkönyvileg átiratott. Az uj tulajdonos, Aspremont gróf építette aztán a terjedelmes palotát (1770-benTallher József tervei szerint.) s hogy még 1781-ben is az ő kezén volt, bizonyítja Korabinsky, ki ez évben kiadott művében a palotát nevezett gróf tulajdonának mondja. Nemsokára ezután a palota és kert herceg Esterházy birtokába ment át, ki a palotában több ízben ragyogtatta fényes udvarát. Haydn József többször játszott a hercegi zenekarral e palotában 1790-ig. A herceg anyagi viszonyainak megzavarodásával az ötvenes években palota és kert mint jövedelmet nem hajtók eladásra jutottak. Azt bútorostúl s berendezéstül 50ezer forinton Schiftbeck Károly gazdag pozsonyi magánzó vette meg olyképen, hogy vételár fejében fizessen azonnal 14 ezer frtot, egy év multán 12 ezret, a hátralevő részt pedig 12 év alatt, évi 2 ezer kamatozatlan forintot. Schiftbeck az összes épületeket lakásokká adaptáltatta az eredeti építmények lehetőleges kimélésével s ezzel a palotát annyira jövedelmezővé tette, hogy azt fenntarthatta. Halála után nejére Schiftbeck Katalinra szállott a birtok s ő azt egészében fenntartotta. Az özvegy után örökségképen unokahúgára, Stabwasser Máriára szállott át az egész, ki a Marhavásártér-felé még nagy bérházat épített a palotához. A kert mint disz- és veteményes konyhakert és gyümölcsös jó karban tartatik. Mikor Tréfort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter a pozsonyi egyetem felállításával a 70-es években komolyan foglalkozott, a palotát és a házhoz tartozó kertet (a mai Medikus-kertet) az orvosi fakultás számára akarta megszerezni, szemben lévén a nagy országos kórház, de a követelt 1 milliónyi vételárt sokallva, a vételtől elállott. A kert előbb-utóbb mindenesetre parcellirozásra kerül, mert területe igen alkalmas az ez irányban fejlődő városnak uj utcákkal való kiépítésére.”
A palotában ma a pozsonyi Komensky Egyetem Gyógyszerészeti Karának Dékáni Hivatala működik.