Alig akad tájainkon olyan község, ahol egyazon felekezetnek két temploma is lenne. Eme ritka települések egyike Lukanénye, a közel másfélezer lakosú, hajdani Hont megyei falu. … Pintér Zoltán [település egykori plébánosa] így emlékezett vissza később a templomépítkezésekre:
„ … Ám volt öröm Lukanényén is, mert még ugyanazon délután [1993. November 6.] a püspök atya megáldotta Nényében a Jó Pásztor-templom alapkövét. Történt minden a magyar honfoglalás 1100-ik évében, amit márványtábla jelez a templom falán.” (2000:111)
Eredetileg csak kápolnát terveztek Lukanényére, de e helyett egy szép modern templom épült… Jó Pásztorról elnevezett Isten házát 1996 áprilisában, a millecentenárium évében szentelték fel.”(2012.http://ujszo.com)
Az észak-déli tájolású templom a mai község közepén, a falun átfolyó patak mellet, a régi Nepomuki Szent János szobor közelében áll. A trapéz alakú építmény falmagassága az egyenesen záródó északi szentélytől a bejárati csarnokig fokozatosan csökken, szélessége pedig a bejárattól a szentélyig tágul. A nyugati és a keleti falak háromtengelyesek; a keskeny pillérek által tagolt falmezőkben egy-egy magas ablak világítja meg a belső teret. Az északi falhoz épült kis sekrestye, a szentély fölé pedig a nyitott huszártorony. A torony kétszintes, alsó részében egy kisharang lakik, fent pedig egy fehér egyenes szárú kereszt magasodik. A harangot Híves György és családja, illetve Tóth Vince és neje, Batta Mária készíttették. A két toronyfal a szentély homlokfalán is végighúzódik, mintegy pillérszerűen közrefogva annak magas, keskeny ablakát.
A déli főbejárat felett egy oszlopos balkonszerűséget láthatunk, homlokzatán Lukanénye címerével, s ezzel a felirattal: „Venite adoremus Dominum/ A.D. 1996” A fakeretes, üvegezett négyzet alakú ajtótól balra fehér márványtáblát helyeztek el, az egyiken ez áll: Alapkőszentelés/ 1993 nov. 6. A másik táblán pedig az alábbi szöveg olvasható: Épült a magyar / honfoglalás 1100. Évében / Felszentelve 1996. ápr. 27-én. …
A templom előcsarnokának falát Patay Lászlónak a honfoglalás jeleneteit ábrázoló nagyméretű freskója díszíti. /…/ Munkái több templom falát ékesítik. A nénye honfoglalás képét 1997-ben készítette, de ő festette 1996-ban a szentély oltárfalát, a 86 négyzetméteres szekkót is. A szentély oltárasztal mögötti falát egy nagyméretű gömbalakzat osztja ketté. Ezt felezi a keskeny magas fénynyílás, amely előtt egy szépen megmunkált nagyméretű feszület látható. A feszület felső szára szegmentíves, a korpusz szintén fából készült. Krisztus töviskoronás feje előre néz, függőlegesen a keresztre szögezett karjainak kézfejei a kereszt feletti térbe érnek; lábszárai térdben behajlítva, lábfejei egymáson. Az ágyéktakarón kívül jobb lábfején egy lepel is látható. A feszület Ján Chován munkája, akárcsak a templom szobrai és stációi.