1971. május 7-én adták át a Városi Nemzeti Bizottság Tanácsa által kiírt pályázatra elkészült, Nagy János komáromi szobrászművész alkotta Mártíremlékmű (A fasizmus áldozatainak emlékműve vagy Emlékezés a mártírokra néven is ismert) hegesztett vörösréz lemezből készült szoborcsoportot. Az emberi csonkokat, a háború borzalmait ábrázoló alkotás magas talapzaton nyugszik, stilizált öröklánggal az előterében, s egy dátummal: 1939–1945. Az emlékművet 1989 után kiegészítették: két oldalról három-három gránitból készült sírkő fogja közre, amelyen a háborúban elesett magyar katonák nevei és születési dátumai olvashatóak: 1. kő: Bedi József (1921) Bohuniczky János (1916) Bohuniczky József (1914) Cseh Móricz (1919) Csejtei Sándor (1918) Csomor Zoltán (1924) Derzsi István (1916);
2. kő: Sándor József (1919) Sárkány Imre (1921) Sidó József (1912) Szalay Lajos (–), Újhelyi István (1910) Újhelyi Lajos (1912) Vésey Imre (1918);
3. kő: Alföldi József (1924) Balla Flórián, Bazsó Géza (1920) Bazsó István (1918) Bazsó József (1917) Bazsó Lajos (1923) Bazsó Sándor (1920);
4. kő: Marczell Mihály (1908) Mihalik Ferenc (1916) Misik Lőrinc (1907) Nagy Vilmos (1919) Németh László (1915) Óllé Sándor (1912) Póda Vince (1902) Tóth Lajos (1914);
5. kő: Klebach János (–), Klofáč Károly (1904); Lakatos Ferenc (1927); Lengyel Imre (1912); Lengyel Nándor (1914); Majer Mihály (1920); Marczell János (1912);
6. kő: Godány (1917); Gutai András (19??); Horváth László (1927); Horváth Péter (1918); Jonás Vilmos (1920); Juhos János (1919); Káár János (1920).
A háború előtt a Mártíremlékmű helyén állt a magyar Ereklyés Országzászló.