A dunaszerdahelyi első világháborús hadifogolytábor 1914–1918 között Sikabonyban működött temetője.
A táborban a kolera, a tifusz, a vérhas gyakori volt a főleg fiatal foglyok között, s a sok esetben halálos kimenetelű fertőző betegségek már a tábor létrehozásával, első lakóival megjelentek Dunaszerdahelyen. A halottakat a fertőzés miatt is főleg a sikabonyi öreg temető melletti katonai temetőbe helyezték örök nyugalomra, bár a levéltári adatok egyértelműen mutatják, hogy a többi akkori köztemetőben – így a sikabonyi, a régi szerdahelyi, a tejedi, de még a zsidó temetőben – is feküdtek hadifoglyok, igaz, csupán néhányan.
1914 és 1918 között a sikabonyi katonatemetőbe a levéltári adatok szerint összesen 965 elhunyt orosz, olasz, lengyel, magyar (!), román, szerb, lett, litván, észt, finn hadifoglyot temettek el.
A történelem viharai, de a nemtörődömség is keményen megtépázták, elhanyagolt és méltatlan hellyé tették a katonai temetőt, ám 2014 fordulatot jelentett „történelme” során, ugyanis a Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinó 1860 Városvédő Egylet, civilek, illetve Dunaszedahely város összefogásával sikerült rendbe tenni, méltó emlékhellyé alakítani azt. Noha a sírkeresztek elhelyezése még folyamatban van, illetve a sírokban nyugvók pontos azonosítása zajlik – korábbi adatok szerint csak 460 katonahalottról tudtak, ezt írták felül az idei kutatások – 2014. november 11-én, az I. világháború befejezésének emléknapján a dunaszerdahelyi első világháborús temetőt a civil kezdeményezők és a város vezetése átadták Dunaszerdahelynek.