A hazai görög katolikusság a Kárpát-medence északkeleti részén összpontosul. E vidék egyik legfontosabb városában, Kassán viszont – bár erre a 18. század vége óta születtek próbálkozások – nem sikerült egyházi központot létrehozniuk: az egyházkormányzati székhely Munkács és Eperjes maradt. Ráadásul templomot sem tudtak építeni, miséiket a római katolikus templomokban voltak kénytelenek tartani.
Végül 1882-ben letették egy nagy, kassai görög katolikus templom alapkövét. A Kolatsek Vilmos műépítész tervei alapján felépült, neoromán stílusú, keletelt tengelyű, nyeregtetős templom végül 1886-ban készült el. Pénzhiány miatt az épület képét ma uraló, nyugati toronypárt csak 1896-ban csatolták a templomhoz. A faragott szószék és az ikonosztáz faragványai Urr György helybeli fafaragó mester munkái. Ezeket 1902-ben állították mai helyükre. A képeket lembergi festőművészek készítették.
A kassai görög katolikus közösség háromnyelvű – szlovák, ruszin és magyar – volt és az ma is, bár az arányok az elmúlt száz évben erősen megváltoztak a szlovákság javára billenve.
A kommunista Csehszlovákia 1950-ben betiltotta a görög katolikus felekezetet, formálisan „egyesítve” azt a görög keleti (ortodox) egyházzal. Az összevonás a vagyon átadásával is együtt járt, így e templom is ortodox kézre került és ottmaradt egészen a rendszerváltásig. 1990-től újra szabadon működhetnek itt a görög katolikusok olyannyira, hogy 1997-ben II. János Pál pápa Kassát önálló görög katolikus egyházmegye székhelyévé emelte, püspökének székesegyháza pedig e templom lett.