Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2020. december 4.

Szent Erzsébet-székesegyház 2.

Szent Erzsébet-székesegyház 2.

Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új templom építését a 14. század végén kezdték és a 15. század elején fejezték be. Tűzvész és a Hernád áradásai miatt többször javították, belső berendezését cserélték. 1857-63 között felújították, majd 1877-96 között Steindl Imre tervei szerint úgy „javították ki” a régi mesterek „hibáit”, hogy helyenként az alapokig lebontották, elrendezését megváltoztatták. Ezért a kutatásnak a régi fényképek és fölmérések alapján először azt kellett föltárnia, hogy egyáltalán mi maradt meg a középkori épületből. Az első építőmesterek a Dél-németországi Parler-körből érkezhettek. Lehetséges, hogy a Szepességben (Lőcsén) is feltűnt kőfaragók jutottak el Kassára. A templom tervezésénél és építésénél a kereszt alaprajz mellett fontos feladat volt a kéttornyos homlokzat. A mesterek a két, négyzetes alaprajzú tornyot belefoglalták az épület tömegébe. A tornyokhoz fiáléval koronázott támpillérek járultak, s fiálék teremtenek átmenetet a nyolcszögű felső emeletek alapjánál is. A két oldalsó mellékhajóportált leveles fejezetekkel díszített, pálcatagos béllet, szamárhátívbe futó záradék, karéjos vak kőráccsal díszített timpanon jellemzi. A nyugati, középső bejáratnak is alapvető eleme a mély, szoborfülkés bélletű, egyenes szemöldökű, konzolos kapu, melynek timpanonja a konzolos keretelésforma és az egyenes szemöldök közé illeszkedik. A kapuzat 2 oldalán fiálecsoportok, közöttük pártázatos zárófal vízszintes lezárással. E párkányról újabb fiálék függnek szamárhátíves keretelésű vimpergát fogva közre. A nyugati kapu timpanonján Krisztus az Olajfák hegyén és az Atyaisten félalakja, a koronázó rész domborművei a Pietà és a Veronika kendője. Az északi portál 3 felső reliefjén a Keresztrefeszítés faragásmódja, az arctípusok, a kereszt alatt összeroskadó Mária ruhájának redőzete csehországi kőfaragót sejtetnek (prágai Tyn-templom). A nyugati kapu jelenetsorát valószínűleg a Szent Vér-ereklyére utaló passió-ábrázolással tervezték. Az északi kapun kapcsolatot teremtettek a Szent Erzsébet élete és az utolsó ítélet ábrázolása között azáltal, hogy a második eljövetel, a keresztrefeszítés ábrázolását összekapcsolták Erzsébet legendájának az irgalmasság cselekedeteit példázó jelenetsorával. – A déli kereszthajó homlokzata elé eredetileg 3 oldalán nyitott előcsarnokot építettek, földszintjén függő záróköves, szabad bordás csillagboltozattal, emeletén ugyancsak csillagboltozatos Mátyás-oratóriummal. Az oratóriumhoz kettős menetű, áttört pálcákból szerkesztett csigalépcső, ún. királylépcső vezet. A déli kereszthajó-homlokzat kettős kapuzata két, karéjos kőrácsokkal bélelt, konzolos ajtónyílás, melyeket csúcsba futó, áttört oromzatos architektúra, és efölött lebegő, karéjos oromzatok foglalnak össze. A kompozíció lényeges elemei a függőkonzolokon lebegő fiálék, a levélcsomókként stilizált konzolok, melyek a nyugati és északi kapuzaton is megjelennek. A templom belső terének alakításakor a kereszthajószárak árkádíveinek és a hajóárkádoknak szélesen nyíló, félkör- vagy szegmensíves formát adtak. A pillérek egyszerű, fejezet nélküli pálcatagolása áthajlott az árkádívekbe, fölemelkedett a boltozat indításáig. A főhajó falainak összefüggő síkját így csak szerény övpárkány törte meg. A prágai mesterek közvetlenül a boltozatok elkészítése előtt, valószínűleg az 1420-as években elhagyták a kassai építkezést. A kereszthajó és a nyugati főhajószakasz ablakkőrácsain merev, ívelt háromszögekből összetett formák jelentek meg (a bécsi építőműhely jellegzetes motívuma), a belső támrendszer által meghatározott, széles, közel négyzetes szakaszokat a centrális jelleget hangsúlyozó, kupolaszerűen magas csillagboltozatokkal fedték le. A templom berendezése több korszak emlékét őrzi. A keresztelőkút a 13. századból való. A főoltár 48 táblaképből épített, kettős szárnyasoltár, központi szekrényében a Boldogságos Szűz Mária, a bibliai és az Árpádházi Szent Erzsébet szobrai. 1474-1485 között készült főoltár 8 x 6-os táblaképe a Boldogságos Szűz Mária életét, Árpádházi Szent Erzsébet legendáját, a passiót ábrázolja a föltámadással. A teljesen zárt (az oltárszekrény nem látható) főoltár képein az alsó sorban: Mária templombamenetele, eljegyzése, az angyali üdvözlet, látogatása Erzsébetnél; a középső sorban: Jézus születése, körülmetélése, a Háromkirályok, bemutatás a templomban; a felső sorban: betlehemi gyermekgyilkosság, menekülés Egyiptomba, a tizenkétéves Jézus, Mária halála. Ha a főoltár két szárnya van nyitva (az oltárszekrény nem látható), akkor 3 sorban a 24 képen: bevonulás Jeruzsálembe, a templom megtisztítása, utolsó vacsora, lábmosás, megérkezés a Getszemáni kertbe, vérrel verítékezés, Júdás csókja, Jézus elfogatása, Kaifáshoz hurcolják, útközben ütlegelik, Kaifás előtt, Pilátus előtt, Pilátus elítéli, ostorozás, tövissel koronázás, csúfolása, kereszthordozás, keresztrefeszítés, meghal a kereszten, levétel a keresztről, pokolraszállás, temetés, föltámadás. Amikor a 2. pár szárny is nyitva van (az oltárszekrény látható), akkor 3 sorban 12 képen Árpádházi Szent Erzsébet életének eseményei láthatók: születése, eljegyzése, imádsága, a beteget (Krisztust) befekteti az ágyába, wartburgi lakomán, búcsúja a férjétől, kiűzik a várból, sárba löki a koldusasszony, beteget fürdet, ápol, halála, elevációja (testének kiemelése a sírból a szentté avatás alkalmával). A főoltár szekrényét 2 karcsú pillér 3 fülkére tagolja, melyeket baldachin koronáz. A központban 3 főszobor: középen a Boldogságos Szűz Mária a gyermek Jézussal, két oldalán a 2 Erzsébet: balról Zakariás felesége, Keresztelő Szent János anyja, jobbról Árpádházi Szent Erzsébet. Rangkülönbségüket eltérő magasságuk jelzi: Mária fél fejjel emelkedik a két Erzsébet fölé. A szobrok 1474-85 körül készültek, mesterük a kor európai plasztika-formakincsét jól ismerte, s annak elemeit, motívumait kulturált ötletességgel alkalmazta az oltár főalakjain. A predella és a szekrénytalapzat homlokzati díszítményét 1474-77 között más mester faragta, mint a főszobrokat. A predella 2 szélső mezőjét dúsan faragott, késő gótikus lombornamentika fedi. E díszítmény előtt egy-egy hosszú ruhás angyal lebeg, a szőlőlevél-koszorúval övezett középső térben a sírjából kiemelkedő Krisztus (imago pietatis), kétoldalt Mária és János evangélista háromnegyed-alakja. – Az oltárszekrény alsó mezején (posztamens) az okos és balga szüzek virágkelyhekből kiemelkedő félalakjai. – Az 1896-os felújítás során az főoltár neogótikus oromzatot kapott: a feszület két oldalán a Fájdalmas Anya és Szt János evangélista szobrai. A főoltár egyik oromzati figurája 1817: leesett, ezért egész pártázatát leszedték. A faragványok részben a sekrestye kamrájába (vagy az egyik mellékkápolnába), részben magánkézbe kerültek. 1846: az orvosok és természetbúvárok kassai gyűlése alkalmával megtisztították. 1896: a főoltárt szétszedték, s a dóm felújítása után állították a helyére. Elkészültek a szekrény oldalait ékesítő új szobrok, s fölcserélték a szárnyképek sorrendjét. A szobrok, képek sérülés nélkül vészelték át a regotizálást. – A főoltárt a II. világháború bombázásai miatt szétbontották, s szobrait és festményeit elmentették. A szobrok alig sérültek, képei viszont súlyos, lassan és nehezen helyrehozható károkat szenvedtek. Szobrait a háború befejeztével 2 részletben restaurálták, majd 1957 után újra fölállították eredeti helyén.
Mellékoltárok: 1470-80 között készült a Mária halála-oltár, 1516-ban a Mária látogatása-oltár (kassai Vizitáció-oltár), a 19. sz. végén a Rákóczi-kripta fölötti Szent István és Szent József-oltár, a 20. század elején a kassai vértanúk oltára (ereklyéikkel).
Falképek: A déli mellékszentély Föltámadás-képe 1420-30 között készült, a gótika legkiemelkedőbb falfestészeti emléke: lila és okker alapszínű, inkább hideg színkezelésű festmény (Radocsay szerint a gurki Köpenyes Mária párhuzama). Alkotója ismeretlen. E képpel szemben látható az 1430-40 körül készült Apostoli hitvallás ábrázolása: az apostolok mondatszalagjain a hitvallás minuszkulás szövege, fölöttük mandorlában Krisztus. A mandorla alatt Mária és Keresztelő Szent János. 19. század végi az északi bejárat fölötti íven Rákóczi Ferenc életpályáját ábrázoló falkép. A szentségház a főhajóban a szentély szélén áll, 15. századi, közepén kifaragott, 16 m magas. Mellette középen a mennyezetről függ a Napbaöltözött Asszony sugárkoszorús szobra, mandorlájában a Lorettói litánia jelképei. A déli, a Mátyás-oratórium kőkorlátjánál áll a 15. század első feléből származó kassai kálvária, Krisztus, Mária és János szoborkompozíciója. – A templom nyugati oldalán az orgonakóruson magyar szentek és királyokok 15. század szobrai: Szt István, László, Imre és Szent Márton. Az 1890-es évekből valók Károly Róbert, Mátyás, Zsigmond és Nagy Lajos szobrai. Országos ünnepség keretében a Szent István kápolna alatti kriptában helyezték örök nyugalomra az 1906-ban Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, hozzátartozóinak (anyja, Zrínyi Ilona és József fia) és társainak hamvait.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésKassa [Košice]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapot
GPS48.720368, 21.258508
Pontos helyszín, címFő tér - Hlavné námestie
Készítés időpontja14. század vége - 15. század eleje
Készíttető nevekatolikus egyház
Létrehozó1857-63 között felújították, 1877-96 között Steindl Imre építész tervei alapján „javították ki”
Készítés céljának ismert okaÁrpádházi Szent Erzsébet tiszteletére
FeliratAnno Domini millesimo quadringentesimo quadragesimo, in die cathedre beati Petri Ap[osto]li circa auroram in castro Comaron ex p[rae]clarissima Regni prosapia videlicet d[omi]no Alberto Romano[rum] i[mperatore],Hungarie, Boemie, Dalmacie, Croatie etc. rege ac d[omi]na Elisabeth eorundem regnorum regina olim filia invictissimi principis et d[omi]ni, domi[ni] Sigismundi Ro[ma]nor[um] imperatoris natus est gloriosissimus p[ri]nceps d[omi]n[u]s Ladislaus, verus rex et heres in successionem horum regnor[um] et ducatuum hereditarie possiden[dorum], eodem etiam anno in festo penthecostes sacra Regni Hungarie corona omni cum sollennitate in alba Regali legittime coronatus. (Az Úr 1440. esztendejében, Üszögös Szent Péter apostol napján, hajnaltájt, Komárom várában, az ország legjelesebb családjában, tudniillik Alberttől, a német-római császártól, illetve Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország stb. királyától valamint Erzsébettől, ugyanezen országok királynőjétől, aki a néhai legyőzhetetlen uralkodónak Zsigmondnak, a német-római császárnak a lánya, megszületett a legdicsőbb uralkodó, László, aki valódi király és örökösödés jogán fent nevezett országoknak és hercegségeknek örököse, és akit Pünkösd ünnepén Székesfehérvárott még abban az évben a Magyar Királyság szent koronájával a legnagyobb ünnepélyességgel törvényesen megkoronáztak.)
Gondozását felügyelikatolikus egyház
Forrásinformációkhttp://lexikon.katolikus.hu/K/kassai%20d%C3%B3m.html * http://madari.sk/magazin/historiasucasnost/latinske-napisy-v-kosiciach-spomienky-na-madarsku-minulost
Rövid URL
ID12834
Módosítás dátuma2016. április 18.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.
Szent Erzsébet-székesegyház 2.

Hibát talált?

Üzenőfal