Kassa, úgy is, mint Felső-Magyarország egyik legjelentősebb városa, évszázadok óta nagy katonai jelentőséggel bírt. Különösen megerősödött e központ-jelleg a 16. század második felében, amikor az országrészt irányító Szepesi Kamara illetve a katonai parancsnoknak számító felsőmagyarországi főkapitány is Kassára tette át székhelyét. E hadi jelentőségét a város a kiegyezés után is megőrizte: a honvédség (ill. az osztrák-magyar közös hadsereg) jelentős laktanyái, raktárai ill. parancsnokságai működtek itt. A 19. század végén ezek közül több is új, modern épületbe költözött.
E modern honvédségi beruházások egyikeként épült fel 1908-9-ben a kassai főutca északi végében, a történelmi belváros peremén kialakult teresedésen a császári és királyi kassai hadtestparancsnokság igen nagy méretű, három szintes, szecessziós, illetve eklektikus stílusú épülete. Katonai funkciójára az épület homlokzatát díszítő plasztikus díszek, illetve szobrok is utalnak. A 8800 m2 alapterületű, mintegy 300 helyiséges, óriási sarokház-épület impozáns megjelenésével, gazdag plasztikus homlokzati díszeivel, uralja a környező teret és utcákat.
A ház a trianoni békediktátummal Csehszlovákiához került, Kassán is megőrizte hadi funkcióját, egészen 1998-ig. Ma, 2016-ban, a tér túlsó oldalán lévő Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatósága, illetve a Kassai Kerület hivatala működik az épületben.