Már a közelgő változások előjele volt, hogy 1936. április 29-én Kassa város képviselő-testülete a II. Rákóczi Ferenc Lovasszoboralap Emlékbizottság javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a fejedelem és bujdosó társai emlékére egy emléktáblát helyezzenek el a dóm északi falán. A latin feliratú emlékjel leleplezését összekötötték a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett Szlovenszkó Országos Kiállítással. 1938. július 24-én a dómban tartott szentmisét követő ünnepség során Mécs László költő mondott ünnepi beszédet, majd Toszt Barna prelátus kanonok, mint a dóm plébánosa és Milan Maxoň polgármester, mint a dóm kegyura vette át az emlékművet. Az ünnepségen részt vett gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság vezére is. A feliratok alatt két kis tábla hirdette, hogy az emlékművet Sipos Béla építészmérnök tervezte, a bronz domborművet a kassai születésű Löffler Béla alkotta, míg bronzba Buchner Béla ércöntő gyára öntötte. Feliratát Wick Béla kanonok fogalmazta:
„In sepulcro hujus avitae ecclesiae requiescunt in Domino ossa principis Francisci Rákóczi II, matris ejus Hel. Zerinae et filii Josephi necnon trium fidelium sociorum, quos omnes infausta sorte per duo saecula patria extorres, grata posteritas ex terra diuturni exilii devote retulit et die 29. mens. octobris anni 1906 in hoc loco sacrato, honestissimo cum exequiarum cultu ad requiem tranquillam pie ac digne denuo colocavit. Siste viator! Honora tantorum herorum magna merita et praeclaram memoriam. Monumentum hoc posuit senatus populusque hujus civitatis anno Domini 1938.”
„Ennek az ősi székesegyháznak a sírboltjában nyugosznak az Úrban II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, édesanyjának Zrínyi Ilonának, fiának Józsefnek és három hűséges társának a csontjai, akiket kegyetlen balsors által reájuk mért két évszázados hontalanság után, a hálás utókor a hosszú száműzetés földjéről kegyeletteljesen visszahozott, és 1906. október 29-én a legfényesebb temetési pompával, szent áhítattal és méltó módon ebben a megszentelt sírboltban helyezett el csendes nyugalomra. Állj meg vándor és tiszteld a nagy hősök nagy tetteit és dicső emlékét! Ezt az emlékművet a város tanácsa és lakossága emeltette az Úr 1938-ik esztendejében.”
Az emlékjelet a Rákóczi-szoborra még a háború előtt összegyűjtött 700 ezer aranykorona összeg kamataiból valósították meg.