A Szepesi Kamara a bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv volt a Magyar Királyságban. Székhelye Kassa volt. I. Ferdinánd uralkodásának idején (1526 és 1564 között) a közlekedési viszonyok, a törökökkel és az erdélyi fejedelmekkel való háborúskodás miatt Magyarország keleti részeinek a Pozsonyból való pénzügyi igazgatása nehézkes és lassú volt. Az uralkodó e problémák megoldása érdekében Eperjes, majd Kassa székhellyel a keleti országrészek ügyeinek intézésére külön igazgatást szervezett. Ebből alakult ki 1567-re a Szepesi Kamara. A szervezete megfelelt a pozsonyi kamaráénak. Az illetékessége a Liptótól keletre fekvő, valamint a Tiszán inneni és túli vármegyékre terjedt ki. A fő feladata a bányaművelés jövedelmének emelése és egyéb kamarai teendők mellett a hadügyi igazgatás pénzügyi teendőinek az ellátása volt. A felügyeleti jogot a királyi végvárak kapitányai felett a zsoldfizetés, az élelmezés és az egész várgazdaság tekintetében a hadi hatósággal, a kassai főkapitánnyal együtt gyakorolta. A kamara a várak építéséről és karbantartásáról is gondoskodott. Függött a pozsonyi, illetve az Udvari Kamarától, ám időnként egészen önállóan vezette ügyeit.
1935 augusztusában egy átépítés alkalmával itt, az egykori Szepesi Kamara pincéjében egy munkás csákánya egy rézedényt fordított ki a földből, ami tele volt arany pénzekkel és más arany érmekkel és egy arany lánccal. Az értékes lelet kassai aranykincsként vonult be a történelembe. A 2 920 darab aranypénz, melynek a 84 százalékát magyar és németalföldi pénzek teszik ki – köztük cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, salzburgi, spanyol veretek, továbbá egy, a Krisztus előtti 4-3. századból származó antik trákiai aranytallér is – a Kelet-szlovákiai Múzeum páncél kiállítótermében tekinthető meg, mint ahogy a rézedény legértékesebb darabja: az 590 grammos, 214 cm-es késő reneszánszkori aranylánc, illetve I. Ferdinánd 1541-es emlékérme is. Hitelt érdemlően mindmáig nem derült ki, hogy ki rejthette el ezeket a kincseket. A kutatók egyelőre csak abban egyeztek meg, hogy a kincsek elrejtésére közvetlenül Thököly Imre már várt kassai bevonulása előtt kerülhetett sor.
Csak egy kis sáv maradt meg abból a középkori épületből, melyben 1567-től – Kassára helyezése óta – a Szepesi Kamara működött. A házon lévő emléktábla arról árulkodik, hogy 1788-89-ben Batsányi János is itt hivatalnokoskodott.