A Jezsuita-premontrei templommal összeépült a premontreiek konventje és főgimnáziuma. A konvent egykor királyi ház (domusregia) volt, majd 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok székhelye. Fejedelmi udvarával lakott Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György is. Aztán jezsuita iskola lett, majd 1657-től a falai között működött a Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost által alapított egyetem, melyet nyomdájával együtt a jezsuiták vezettek. Ez az oktatási intézmény 1776-tól Királyi Akadémia (AcademiaRegia) néven a budai egyetem fiókintézete lett, jogi és bölcsészettudományi karokkal. A Bach-korszakban jogakadémiává fokozták le, s az maradt 1921-ig, amikortól Csehszlovákia már nem tartott igényt erre az intézményre.

1787-ben, amikor az itt lakó Baróti Szabó Dávid költőt, paptanárt meglátogatta Kazinczy Ferenc és Batsányi János, kipattant a fejükből az ötlet, hogy megalakítják a Kassai Magyar Társaságot. Az együttműködés gyümölcse az lett, hogy egy évvel később már el is indították az első magyar nyelvű irodalmi lapot, a Magyar Museumot (1788-1792).
A rendház homlokzati falán négy magyar vonatkozású emléktábla van:
– Az egyik az egyetemnek állít emléket, melyet I. Lipót aranybullája is megerősített. Alfonz Groma és P. Merjavý alkotását 1978-ban leplezték le.
– A vallási villongások következtében 1619-ben vértanúhalált szenvedett, azóta szentté avatott három papnak állít emléket Szabó Ottó bronz domborműve, melyet 1995-ben, II. János Pál pápa kassai látogatása idején helyeztek ide.
– Baróti Szabó Dávid költő paptanárnak a Csemadok állított emléket Bartusz György emléktáblájával, amelyet 1995-ben avattak fel.
– 2004-ben Bocskai István emléktáblája is felkerült az épület falára. A Győrfi Lajos szobrászművész alkotta domborművet a Bocskai-féle felkelés 400. évfordulója alkalmából rendezett kassai konferencia keretében leplezték le.

A rendházban működik 2000 óta a Magyar Köztársaság főkonzulátusa.