A középkori alapokon – két korábbi, középkori ház helyén – épült, kétemeletes fogadó mai, gazdagon díszített, klasszicizáló későbarokk formáját 1782-ben nyerte el. Nevét a Habsburgok címerében látszó fekete sasról kapta, amely a ház cégérében is helyet kapott.
A város reprezentatív szálláshelyének számított, így megszállt itt 1783-ban II. József császár is.
A ház az 1700-as évek végén Kazinczy Ferenc apósának, Török Lajosnak a birtokába került, ezért nyilván nem véletlen, hogy Kassára érkezve maga Kazinczy Ferenc is itt lakott először. Emléktábláját a Csemadok (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) 1994-ben helyezte el az épület falán. A Bartusz György kassai szobrász által készített alkotáson a következő felirat olvasható szlovák és magyar nyelven: „Itt élt és dolgozott a költő és nyelvész, Kazinczy Ferenc 1759 – 1831.“
1845-ben, amikor Petőfi Sándor Budapestről jövet Eperjesen élő költő barátjához, Kerényi Frigyeshez ment látogatóba, útját megszakítva Kassán éjszakázott, a Fekete Sas fogadóban.
Az 1848/49-es magyar szabadságharc leverése után a császári rendőrség saját céljaira foglalta le az épületet, börtönt is nyitott benne. Versei miatt 1852/53-ban két alkalommal is itt raboskodott Tompa Mihály költő, református lelkész.
A városi rendőrség egészen 1927-ig itt működött, majd utána 1945-ig népkonyhaként használták.
A ház hátsó, udvari része jellegzetes kassai „hátsó udvar” hosszú, keskeny, nyitott folyosós épületszárny hosszú, keskeny udvarral, melynek túlsó vége már a következő utcára nyílik.
1992-óta az épület emeleti részein a Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal székel. Az udvari részen a Fekete Sas Étterem és néhány más kisebb üzlet, valamint fodrászat található.