1556-ban a városban hatalmas tűzvész pusztított, amelyben a város szinte teljességgel leégett, templomaival, épületeivel együtt. A tűzben elolvadt a székesegyház harangja is. Egy év múlva a város elhatározza, hogy emlékeztetőül a tragédiára, az olvadt ércből új harangot öntet, s elnevezték azt a szőlőművesek védőszentjéről, Szent Orbánról. Egyelőre azonban nem volt torony ahová fel lehetett volna függeszteni, aztán később abban is kételkedtek, hogy a 72 mázsás harang súlyát elbírná-e a katedrális tornya. Bethlen Gábor végül az, aki megépítteti az Orbán tornyot 1628-ban, a régi Vörös torony (Rubra Turris) helyén, s elhelyezik benne a hasonnevű harangot.
S a harang 450 éven át adott hírt a városnak az élet makacs tényeiről. ”Zengésedre élt, halt, viaskodott ez a város, évszázadokon át, mikor zavar volt a lelkekben és ellenség a kapuk előtt. .. A harang zúg, mintha a nehéz óra közeledtére, mikor vérben, szenvedésben és sikolyban születik az új világ” (Márai)
A Szent Orbán-torony lábához 1912-ben építettek árkádokat, mígnem újabb tragédia történik: 1966 decemberében felrobbant a toronyban elhelyezett transzformátortelep, és a torony ismét kiégett. Ekkor találták meg a vakolat alatt a most látható reneszánsz időkből származó sgrafittókat, amely körben a felső párkány alatt húzódik.
A harang ezúttal nem elolvad, hanem széttörik. Az eredeti öregharang darabjait ragasztják aztán össze, és állítják ki most már a torony előtt. 1999-ben készítik el az Orbán-harang pontos másolatát, mely azóta minden délben megkondul.
A torony falában (a földszinten) főként középkori sírkövek láthatók, melyek a Dóm átépítése során kerültek ki onnan és itt állították ki azokat.
Az épületben ma panoptikum működik. Itt található sok más személyiség mellett Rákóczi, Mátyás király, Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin viaszszobra.