A Rodostói ház
A Rodostói ház szerves egészet képez a Hóhér-bástyával. Utóbbi azon kevés pontok egyike, ahol még megszemlélhető a hajdani középkori kassai városfal. A bástya udvarán áll a Rodostó-ház egyik fele, melynek eredetijében II. Rákóczi Ferenc törökországi száműzetése éveit töltötte 1720 és 1735 között.
A magyar állam – Thallóczy Lajos kezdeményezésére – 1905-ben leszereltette és 29 ládába csomagolva Kassára szállíttatta Rákóczi fejedelem rodostói ebédlőházának művészi részleteit, hogy ott újra felépítsék az ebédlőház mását. A ház tervezési munkálatai a trianoni békeszerződést követően félbemaradtak. (Ugyanakkor 1926-ban az akkori isztambuli magyar követ Tahy László, a Külügyminisztérium megbízásából elkezdte felkutatni a már nagyon rossz állapotban lévő, a magyarokhoz köthető rodostói házakat. A magyar követ – a Külügyminisztérium utasítására és a török kormány engedélyével – 1927-ben 500 török fontért (1500 pengő) megvásárolta a Rákóczi ebédlőházának tartott 17. századi épületet.) A rekonstrukció végül – Lux Kálmán 1908-ban készített tervei alapján, a Hóhérbástya toldalék-épületének átalakításával – 1941-43-ban valósult meg a Kládek és fivérei cég kivitelezésében. Az ebédlőház tehát nem tekinthető az eredeti épület pontos másának.
Az ebédlőház berendezésének teljes befejezésére a háborús események miatt nem kerülhetett sor. Az épület 1990-ig múzeumi raktárként szolgált. Érdekesség, hogy a berendezést tartalmazó 29 láda az I. világháború után egészen 1936-ig egy ház pincéjében volt elásva, teljesen elfeledve. Az eredeti gondolat megvalósítására – II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére – 1990-1991-ben került sor, amikor is ezek a helyiségek kiürültek és az ebédlőház egyes elemei (festett faburkolatok, stukkódíszítés, rácsos ablakok) restaurálásra kerültek.
Helyiségek:
Az első hat helyiség a földszinten, a többi az emeleten található.
I. helyiség
Röviden ismerteti II. Rákóczi Ferenc életét és a Habsburg ellenes rendi felkelést. A teremben találhatók többek között képek a fejedelmről, a borsi kastélyól, édesanyjáról, Zrínyi Ilonáról és édesapjáról, I. Rákóczi Ferencről. Itt található a szécsényi országgyűlés cikkelyének másolata, valamint Éder Gyula 1909-ben festett képe (II. Rákóczi Ferenc bejövetelere Kassára)
A helyiség továbbá bemutatja a Kassát a szabadságharc ideje alatt. Fényképmásolatok Károlyi Sándorról és Bercsényi Miklósról. Fegyverek és kuruc zászlómásolat.
II. helyiség
Ebben a helyiségben mutatják be a fejedelem és társainak hazaszállítását és a hozzá kapcsolódó emléktárgyakat; emlékérmek, képeslapok, a kassai temetésre készült fém koszorúk, valamint egy portré a fejedelemről, Mányoki Ádám nyomán (Keisz K.).
III. helyiség
Itt találhatók az Edvi Illés által készített akvarellek (1904), Bercsényi Miklós házának részletei, valamint Mikes Kelemen szobájának mennyezete.
IV. helyiség
A kassai Rodostói ház építésről készült képek (1940-43), valamint Lux Kálmán tervei alapján készült makett.
V. helyiség
Ebben a teremben található a Rákóczi-család galériája (Rákóczi Ferenc, Rákóczi György, Sarolta Amália), valamint a fejedelem személyes tárgyai. Több érme és Mikes Törökországi leveleinek első, 1794-es kiadása.
VI. helyiség
A teremben korabeli török berendezés került kiállításra. Itt tekinthető meg az a videó-felvétel, amelyet 1906-ban készítettek az újratemetésről.
VII. helyiség
A rodostói kápolnából származó emléktárgyak, többek között miseruhák találhatók a teremben, Edvi Illés Akvarelljei mellett.
VIII. helyiség
Az utolsó helyiség az eredeti ebédlő, aminek elkészítésében maga a fejedelem is tevékenyen részt vett; utolsó éveiben kézművességgel foglalkozott (faragott és festett). A helyiségbe belépni nem lehet, hiszen padlózata is eredeti. Itt található a fejedelem halotti ruhájának csipkéi és halotti leple is.
Hibát talált?
Üzenőfal