Város legrégebbi műemléke  az 1785-ben épült református templom, amelyet 1785. december 4-én adtak át ünnepélyes istentisztelet keretén belül. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Scéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. A 20. század elején a győri harangokat a Nagyszombatban  öntött harangokkal cserélték fel. 1838. november 6-án készült el, a komáromi Moliloner Ferenc órásmester alkotása, a toronyóra, amely abban az időben  rendkívül ritka alkotás volt, hosszú időn keresztül. Nagymegyer városa azon mérte az idő múlását. A református egyház templomát  felépítése után  többször restaurálták. Nagyobb restaurálási munkák a 19. század ötvenes éveiben voltak, amikor központi helyre került a templom szószéke, új kórus épült. Az utolsó nagyobb méretű restaurálási munkákat a hetvenes évek közepén végezték. Tulajdonában lévő kegytárgyak közül, két nyilvántartott  ezüstkelyhet emelnék ki. Az elsőt 1786-ban készítette Literáti Ács István tiszteletes, a második pedig az 1825-ös évből való. Készíttetői a gyülekezet számára: Kósa Miklósné és Bartalos Julianna voltak. A templom falán található a jeles nagymegyeri prédikátor, a Bibliaforditó Nagymegyeri Besnyei György emléktáblája.