Az emlékművet 1996-ban, a nagymegyeri deportált és kitelepített lakosság első talalkozója alkalmából leplezték le. A hontalanság korában, 1945-48 között 539 személyt (köztük 83 gyermeket) deportáltak Csehországba és 205 családot telepítettek Magyarországra. A célállomások közé tartozott Mezőmegyer (16 család), Gerendás (13 család), Elek (8 család), Csorvás (3 család), Mezőberény (6 család), Magócs (2 család), Újkígyós (1 család), Békéscsaba (16 család), Körösladány (1 család), Drávaszabolcs  (1 család), Németpalkonya (1 család). A kitelepítettek között volt a város katolikus esperes plébánosa Cseri István is.