1845-ben Petőfi Sándor tartalmas utazást tett a Felvidéken. Jegyzetei arról tanúskodnak, hogy megismerkedett a táj szépségeivel, végigjárta a vidék nevezetességeit, főként az egykori várakat. Ellátogatott barátaihoz, kedves ismerőseihez. Az előző év nyarán ismertté vált költőt a közönségtoborzás szintén motiválhatta. Mindenütt szeretettel, ünnepléssel fogadták a költőt, s ő is a szívébe zárhatta a vidéket..
Három hónapos, 24 várost és várat érintő felvidéki kirándulásáról minden tudható Petőfi: Útirajzok című írásából. Rozsnyót így látta: „Három napot valék töltendõ Rozsnyón. Rozsnyó völgyben fekszik magas meredek hegyek között, mint az alamizsna-krajcár a koldus kalapjában. Aggtelek felé Pelsõcig hosszu, keskeny völgyön keresztül visz az út; ha ezt a hosszu, keskeny s rozsnyói kerek völgyet valamivel tele öntenék, egy óriási bunkósbot alakulna. Egyébiránt kellemes utazás esik benne. E völgy egy roppant nemzeti zászló is egyszersmind: vörös föld, fehér kõsziklák, zöld erdõ.”

A közadakozásból készült emléktáblát az egykori Fekete Sas Szálló épületén 1992. október 6-án a Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya szervezésében avatták fel. Alkotója Mézes Árpád, Zselízen élő szobrász-restaurátor.