Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2022. május 26.

Püspöki székház

Püspöki székház

A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810; Gr. Eszterházy László, 1811—1824; Lajcsák Ferenc, 1825—1827; Scitovszky János, 1828—1839, (később pécsi püspök, majd esztergomi hercegérsek); Gr. Zichy Domonkos, 1841—1842; (később veszprémi püspök); Bartakovics Béla, 1845—1850; (később egri érsek); Kollárcsik István, 1850—1869; Schopper György, 1872—1895; Ivánkovits János, 1896—1904; Balás Lajos, 1906—1920; A cseh megszállás alatt Cársky József az apostoli felügyelő (ma eperjesi adminisztrátor); Bubnic Mihály, a jelenlegi püspök.
Révay püspök gondoskodott a püspöki székház építéséről. Átalakításról volt szó, ugyanis az 1666-ban épült jezsuita székházat és a tőszomszédságában álló decimatorok házát, ahol az esztergomi érsek rozsnyói tiszttartója lakott, építették össze. Az egyemeletes épület homlokzatának középső része kiugrik. A kiugró résznek hármas tagozódása van. Földszinti szakasza balról jobbra haladva: bejárati kapu és két ablak. Az emeleti részen három ablak, középen erkély. Empire stilű nyomott félkörívű tympanonnal zárul. A nyugodt, egyenes vonalú oromzaton a felirat: MÁRIÁÉ THERESIAE ZELUS APOSTOLICUS ANTISTITI ROSNAVIENSI HANC AEDEM POSUIT MDCC LXXVIII Az épület keleti szárnya máig megőrizte kolostorszerű jellegét. A szobák cellaszerűen nyílnak a folyosóról. A nyugati szárnyon, mely a decimalorok háza volt, nyert elhelyezést a püspöki lakosztály. Az alacsony, keresztboltozatos szobákat zömök, hengeres oszlopok tagozzák. A csigalépcső, reneszánsz szellemben épült; a középen álló zömök pillér körül fut fel két kanyarral. Ebben a szárnyban van a Szt. Keresztről elnevezett házi kápolna. Később Schopper püspök észak felé építelte hozzá a könyvtárat nemesen egyszerű homlokzatával. A rezidencia sok régi képet őriz. Főpapok tekintenek ránk papi ornátusban az egyszerű keretekből. Legszebb Szász Kérésztély esztergomi érsek arcképe. Figyelemreméltó a kápolna régi oltárképe: Krisztus a kereszten. Sötétkék, szinte feketébe vesző háttér előtt emelekedik magasba a kereszt; mögötte meghasad az ég kárpitja és az előtörő fény megvilágítja Krisztust. A kereszt lábánál fehéren megvillan a koponya. Krisztus alakján a késői barokk puha, lágy formáit érezzük. Ennek nyomán készült a megfeszített Megváltót ábrázoló az a kép, mely a legutóbbi időkig a kápolna oltárképe volt. Szignaturája: Theodor Kolberg. Mérete: 133×110 cm. 1834 körül készült. Mestere Scitovszky udvari festője volt. Különbséget csupán Krisztus testének anatómiai kidolgozásában látunk. A fájdalomtól kinyúlik a test, megfeszülnek és kidomborodnak az izmok. Fejét az ég felé fordítja. A sötét háttér előtt felmeredö kereszt beszédesen fejezi ki a szenvedés magányát. A háttérben balról Jeruzsálem apró házai látszanak. A kép színei nagyon sötétek. Ugyanettől a művésztől való a feljáratnál elhelyezett, 123 cm. magas és 75 cm. széles Madonnakép. A kétharmad profilba állított arc bánatos mosolyán az elkövetkezendő szenvedések sejtését érezzük. A színek itt is sötétek, feketébe veszők. Több más festmény az egykori jezsuita kolostorból maradt meg. Gyöngébb színvonalú, átlagos barokk alkotások. Legügyesebb még a levéltárban függő kisméretű Szt. Alajos kép. A szokványos beállítást feledteti az arc átszellemült üde bája. A püspöki palotában érdekes iparművészeti emlékekkel is találkozunk, Mária Terézia korából származnak, régebbit nem találunk köztük. Az okot a reformáció elterjedésében kereshetjük. A protestánsok a katolikus templomok elfoglalásakor az ott talált ciboriumokat felhasználták saját istentiszteleti céljaikra és – mikor a templom újra a katolikusoké lett – meneküléskor magukkal vitték. A kassai levéltár 1512—1514. adataiban találkozunk Gábriel rozsnyói aranyműves nevével. Ugyancsak itt olvashatjuk (3473/66. levéltári sz. a.) István rozsnyói ötvös nevét. Ez ismét bizonyítékul szolgál, hogy a két város között mily szoros művészeti kapcsolat állott fenn. 1715- ben Fenzerus György ötvösmesler neve fordul elő Rozsnyón. 1720-ban még ketten, Miller Lőrinc és Molnár Mihály versenyeztek vele. A XIX. század elején Libay András ötvös működik Rozsnyón. Hitelesítő bélyege a hármas rózsa és az A. L. monogramm. Később Rimaszombatba költözött át, így műveinek nagy része itt található: ezüst feszület a rom. kat. templomban, evőeszközök magántulajdonban. Ugyancsak az ő műve az osgyáni evangélikus templom ezüst ostyatartó szelencéje, Rozsnyón őrzik copfstílű monstranciáját. Tőle származik egy kókuszdió testű, ezüstbe foglalt cukortartó edény. Egyszerű vonaldísszel cifrázott sziromlevelek és finoman kiformált rózsák díszítik. Az alsó rész lemezébe van verve a mester hitelesítő bélyege és monogrammja. A rezidencia ötvösművei közül legértékesebb az 1732-ből származó, gemmákkal díszített arany feszület.
A könyvtár értékeinek feldolgozása külön tanulmányt igényelne. A könyvkötések, arany-nyomású könyvbordák, metszetillusztrációk, a béléspapírok gazdagsága mellett a sok ezer kötet miniaturákkal díszített kéziratokat is rejtegethet.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésRozsnyó [Rožňava]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.66260, 20.53407
Pontos helyszín, címRákóczi-tér (ma Bányászok tere) 46. - Námestie baníkov 46.
Készítés időpontja1778
Készíttető neveGróf Révay Antal püspök
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okaegyházi tevékenység, lakhatás
FeliratMARIAE THERESIAE ZELUS APOSTOLICUS / ANTISTITI ROSNAVIENSI / HANC AEDEM POSUIT / MDCC LXXVIII
Gondozását felügyelikatolikus egyház
ForrásinformációkA BUDAPESTI KIRÁLYI MAGYAR PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉS KERESZTÉNYRÉGÉSZETI INTÉZETÉNEK DOLGOZATAI (IGAZGATÓ: GEREVlCH TIBOR), GANGEL JUDIT, ROZSNYÓ MŰEMLÉKEI PÁLYADÍJAT NYERT MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNY, 56-58 oldal (http://mek.niif.hu/05800/05845/05845.pdf)
Rövid URL
ID33136
Módosítás dátuma2020. december 4.
rozsnyo-puspoki-palota (2)
rozsnyo-puspoki-palota (3)
rozsnyo-puspoki-palota (4)
rozsnyo-puspoki-palota (5)
rozsnyo-puspoki-palota (6)
rozsnyo-puspoki-palota (7)
rozsnyo-puspoki-palota (8)
rozsnyo-puspoki-palota (9)

Hibát talált?

Üzenőfal