Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2022. május 26.

Evangélikus templom, Rozsnyó

Evangélikus templom, Rozsnyó

Mielőtt a nemes építészeti arányú evangélikus templom művészeti méltatására rátérnék, futó pillantást kell vetnünk azon egyház történetére, melynek hívei áldozatkészségükkel létrehozták az áhítat e méltó helyét. Mikor kezdett a reformáció Rozsnyón gyökeret verni, évszámilag pontosan meg nem határozható. A városi jegyzőkönyv 1523-ban említi „Péter dér alté Pfarrer” nevét, aki sok egyházi szokást elhagy, az egyházi teendőkön kívül bányaműveléssel is foglalkozik, de a katolikusoktól még nem szakadt el. Rozsnyó szoros kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a Szepességgel, így az ott korán elterjedt új tanok csakhamar ide is leszivárognak. 1529-ben Rozsnyóra érkezik Fischer András, wittembergi hittudós, majd tanítványa, Leudischer György. Az ő nyomukban indult meg Luther tanainak az a rohamos térhódítása, melynek fontos állomása volt az 1555. dátum, mikor Rozsnyó Bebek Ferenccel szövetségre lép. Ekkor indul meg a protestánsok formális szervezkedése. Először Fried Ciprián, majd Rimanovi hitcikkelyeit fogadják el. 1570-ben a polgárság majdnem teljes számban az evangélikus hitre tért át és a katolikus hitközség végleg megszűnt. A katolikus templom azonban ekkor már tulajdonukban volt. Mivel Isten igéjét a nép nyelvén hirdették, mind a magyar, mind a németajkú hívek számára külön istentiszteleti hely megjelölése vált szükségessé. A túlsúlyban levő németeknek jutott a nagytemplom, míg a magyarok a régi Bakócz-kápolnában, az ú. n. „kis” templomban gyűltek össze. A lelkészeket a város fizette és a templom jókarbantartásáról is gondoskodott; az 1574. és 1603. évi alapszabályokban pedig a lakosságot az istentiszteletek hallgatására buzdítják.
Az 1604-es országgyűléshez fűződik az ellenreformáció megindulása, mely rövidesen Rozsnyón is érezteti hatását, mikor Betlér Andrássy Péterné, Bech Zsófiával az élen visszatér az ősi hitre. Széchy Tamás hatalmas pártfogója ekkor Rozsnyónak, hol megindul nemcsak a katolicizmus és a protestantizmus, hanem a magyar és német nemzetiség harca is. Lippay György esztergomi érsek alatt éleződnek ki legjobban az ellentétek. Az evangélikus lelkészek híven teljesítették a gömöri esperesség 1661. IX. 26-án Jolsván hozott végzését, mely szerint „legnagyobb mérséklettel kell szónokolni és a kedélyek felizgatásától óvakodni, mert veszélyes időket élünk és a pártfogók nagyobb része rom. kat. vagy hetvét hitre tért”. Így 1670-ben az egyházlátogatás rendet és virágzó állapotokat talált. Az ev. egyház és iskola azonban 1671-ben mégis megszűnt.
Thököly Imre, mikor a bujdosók élére állt, 1682-ben ezredesét, Madách Pétert Rozsnyóra küldte kis gyaloghad élén, aki a vallásgyakorlatot visszaállította és a templomot is visszaadta. 1686-ban, Thököly bukása után az elmenekült jezsuiták ismét visszatértek és elűzték az evangélikus lelkészeket. 1705-ben Rozsnyón is megtörtént a vallásszabadság teljes visszaállítása. Pontos népszámlálás alapján a nagy templom az evangélikus magyar, a kis templom az evangélikus német egyházé, a piactéri jezsuita templom pedig a rom. katolikusoké lett. Rákóczi sok anyagi előnyt is juttatott az ev. egyháznak. Szabadságharcának bukása után azonban a megszálló császári hadak a templomot ismét visszaadták a katolikusoknak. 1711-ben így ír az ev. lelkész az anyakönyvbe: „Hoc anno 13. Februárii, mely esett pénteken, elvevék pápisták a templomunkat, egészen az Ini szolgálatoktul inhibeáltattunk. Számot adnak az Isten előtt, hogy másoknak bezárják a mennyországot, magok pedig abban nem akarnak bemenyi.” Az elűzött lelkészek Berzétén találtak menedéket és ide zarándokoltak azok a hívek, akik továbbra is megmaradtak evangélikusoknak. A németek Máriássy Ferenc portáján, a magyarok Szirmay Tamás telkén gyülekeztek, bár a jezsuiták ezt szigorúan megtiltották. Ez az állapot a III. Károly alatt 1731- ben kiadott Carolina resolutioval sem változott. A helyzet annyira súlyosbodott, hogy mikor 1743- ban Ambrózy György superintendens egyházlátogatásra jött, nem térhetett be a városba, a hívek így tehát Berzétén fogadták. 1745- ben azon kéréssel fordulnak gr. Eszterházy Imre hercegprímáshoz, hogy a külvárosban vagy a város közelében istentisztelet tartását engedélyezze. 1750-ben ezt kérik Mária Teréziától is, de egyik helyen sem találnak meghallgatásra. Óhajuk csak a II. Józseftől 1781-ben kiadott türelmi rendelet folytán teljesül. Ezt 1782-ben hirdették ki Gömör vármegye közgyűlésén és 1783- ban az evangélikusok megkapják az engedélyt, hogy a városban is tarthatnak istentiszteletet.
A türelmi rendelet lehetővé telte azt is, hogy az evangélikusok templomot építsenek. A templomnak nem volt szabad az utcára nyílnia, tornyot sem építhettek hozzá és harangot sem használhattak. Az új erőre kapott egyház hívei azonnal szervezkedni kezdtek, hogy minél előbb megindulhasson az építkezés, összevásárolják a mai templom helyen lévő kerteket, gazdasági épületeket. 1784. május 27- én Szvoboda Mátyás inspektor lakásán gyűlést tartanak. Ezen Frankendorfer Dávid, a templomépítéshez kirendelt inspektor bejelenti, hogy alig győzi a munkát, a hívek oly tömegesen hordják az építőanyagot, és adják össze a pénzt, így másodinspektort választanak melléje.
1784. jún. 21- én a templom déli sarkán leteszik az alapkövet hálaadó ének és ima kíséretében. Megindul az építkezés, melynél a legelőkelőbb hívek együtt hordják a követ és maltert a legszegényebbekkel és a napszámosokkal. 1786. advent első vasárnapján már készen is áll a hit új hajléka.
1793-ban a közgyűlés egyházi pecsét készítését rendeli el. „Hegyen álló asszonyszemély három rózsát tart a kezében, 1783- ik esztendő metszessen ki, mint a város pecsétjén vagyon, a közepibe; olyan nagyságú legyen, mint egy poltura, körirata: Sigillum Eccl. Evang. A. Conf. Rosnaviensis”. Ismét feléled a katolikusokkal való ellentét. A vezetés mindinkább a világiak kezébe kerül. 1803-ban, mikor az evangélikus egyetemes egyház elrendelte a presbitériumok szervezését, lényegében ez már meg ís volt Rozsnyón, csak forma szerint kellett átalakulnia. A XIX. század a belső fejlődés kora.
A templom építése 1784-1786-ig tartott. Mestere Mayer János volt. A türelmi rendelet előírása szerint a templom nem nyílhatott utcára, így kertben építették fel. A tervezőnek tehát adva volt a feladata: olyan templomot kellett emelnie, mely beleilleszkedjék a környezetbe. Nem lehetett tehát monumentálisán kiképzett barokk homlokzata; a tilalom folytán nem építhetett magasba nyúló tornyot. Az építész számára legnehezebb anyaggal, a környezettel kellett megbirkóznia. E küzdelemből a mester került ki győztesen. Sikerült oly épületet emelnie, amely egyenletesen elosztott tömegével harmonikusan illeszkedik környezetébe és mégsem vész el a házak között. A vaskapukkal bezárt „kerítésen” belül, köröskörül csukott, utcára nem nyíló, hársfákkal övezett s virágágyakkal díszített téren áll a templom. A templom 32,0 m hosszú és 20,5 m széles csarnok. Felépítésében a román stílus szerkezeti gondolatával találkozunk. A déli homlokzat kapuján belépve, előcsarnokba jutunk, mely fölött az orgonakarzat emelkedik. A főhajó mellett két keskeny mellékhajó húzódik, melyek fölött emporium fut. A hajó 3 szakaszra oszlik. A mellékhajók és az emporiumok a szakaszoknak megfelelően félköríves nyílással torkollanak a főhajóba. Az egyes szakaszokat 4 cikkelyre oszló keresztboltozattal fedték be. A külső falat a lefutó gerinceknek megfelelően enyhén kiugró, széles lezénák erősítik, melyeknek közepén helyezkednek el a félköríves záródású ablakok. A két záró falat középen szintén egy-egy félköríves ablak töri át. A templomba a baloldalon, a középső szakasznál nyíló ajtón is bejuthatunk. Az északi- és déli homlokzat egyformán van kiképezve. Az alsó rész egységes síkját csupán a már említett félköríves ablaknyílás bontja meg. Az oromfalat két oldalt homorú ív keretezi, fent háromszögű tympanonban záródik. Közepén köralakú ablak nyílik. A külső ornamentika szegény, csupán egy-két virágfüzérre szorítkozik. Az épület a klasszicizáló barokk, azaz a copf stílus remeke. A horizontális elemek kihangsúlyozásával, a nyugodt falsíkokkal, belsejében pedig a tiszta térhatással kellemes benyomást gyakorol a szemlélőre.
Belső berendezésében is puritán hangra, harmóniára törekszik. Oltárát Gode János készítette. Középen elhelyezett két korinthusi fejezetű félpillér az oltárt három részre tagolja. A két szélen egy-egy oszlop keretezi. Erőteljes párkány zárja le. Gode Ferenc aranyozott ezüstből készült domborművekkel díszítette. Középen az Utolsó vacsora és Jézus feltámadásának jó távlati érzékkel mintázott domborműve foglal helyet. Az oldalsó részeken barokvonalú, vázaszerű kandelláberből az áldozati tűz lángnyelvei lobognak. Fent középen Illés próféta szobra áll két angyal között. Ezek a szobrok plasztikailag, kifejezésbelileg egyaránt kiválók. Az orgona dúsan aranyozott szekrénye a fafaragás remeke. Az orgonát magát 1785-ben vették Eperjesen egy Borevetaki nevű orgonakészítőtől 581 rajnai forintért. Felállítása egy évnél hosszabb ideig tartott. Szekrényét Gertner János asztalosmester készítette.
Barok szószékét szintén Gode János készítette. Teljesen megegyezik a székesegyház szószékével. A nyugodt vonalú baldachin tetején Mózes szobra áll.
A belsőt 1936-ban festették át, amikor Tichy Kálmán díszítette a környezetbe illő, festett geometriai elemekből álló ornamentikával.
A templom két vitrinjében őrzik az egyházi felszerelést, köztük magyaros motívumú, ezüsttel hímzett úrvacsorai térítőket, a szép nagy oltárterítőt. Az aranyhímzés, a színes selyem évszázadok alatt sem vesztette el színét. Ezeket a térítőket már az I670-ik évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is említi.
A kelyhek közül legrégibb egy domborművű ötvösmunka. A domborművek három jelenetet ábrázolnak. Az első Jeruzsálemet, a második a Golgotát összekötve a biblia szavainak ábrázolásával: „Mint az anyasas vijjog kölykei után, úgy kívánlak én Téged”. A harmadik jelenet a bűnbeesés fáját ábrázolja. A kehelynek kettős nodusa van, amelyet három finoman cizellált madárfej köt össze a talpazattal. Felirata: Hic Calix Oblatus in Gloriam Dei a Michaele Crus alias Süveges An. 1669. 25. dec.
Egy kék zománcos kehely felső részén virágfonadékos dísz fut körül. Talpazatát zománcos virágfüzér, majd egy sor hólyagos dísz ékesíti. Felirata nincsen. Ehhez hasonló zománcos, hálószerű ötvösmunkával körülfont kelyhen a felirat: Martinus Tót capitaneus offert hunc calicem Ecclae. Evan. Rasnaviensae 1704. Dominica 1. adventu.
A magyar gyülekezet aranyozott ezüst kelyhének nódusát három angyalfej, talpazatát szintén három kettős angyalfej díszíti. Felirata: Jésus vére közléssére (I. Kor. X. J6.) – a bűnnek eltörléssére (l. Ján. I. 7.) – bujdossók enyhülléssére (Solt. XXIII. 4-5.) – örök élet nyeréssére (János ev. VI. 54.) szerzette a rosnyai magyar evangelika Szent Gyülekezet 1713. Esztendőben.A felirat a rozsnyói evangélikusok berzétei bújdosására utal. A német evangélikusok kelyhének felirata: In pium usum ecclesiae Germanorum anno 1708. Ege Georgius Tencerus aurifaber hunc calicem feci in perpetuam memoriam ecclesiae Germanorum Michael Unbehauen Rotenburgo Francus. A felirat szerint tehát Tencer György ötvös 1708-ban készült műve.
A kókuszdió kehely a magyar és német gyülekezet közös használatára készült a berzétei száműzetés idején. Anyaga arany, hólyagosán kiverve; mind a nódust, mind a talpazatot bárom fej díszíti. Felirata: D. Urbanus Lányi cum D. conshorali Barbara Vajszár huncce Calicem ad glor. Dom. aug. ev. ecc. Ros. pro Germ. et Hung. nat. Anno 1722.
Az ostyatartó két szelence felső lapja teljesen egyforma: az egyik Luthert, a másik Melanchtont ábrázolja. Az elsőnek felirata: Modori Dav. Idt. 1638. – Philip. Mélan Lecat Eclesi Chri ad Comici Radispo. 1540.; a másiknak felirata: Es özvegyek Csinálatták Vaxman Susanna Minor Die 6. Iuly. – Egy Testvér Két Attyafia. Vaxman Borbara Major 1715. – Doctor Martinus Lutherus Propheta Germaniae MDXXX.
Az úrvacsorai bor számára készült cinkannák korát nem lehet megállapítani. Egy ezüstkanna feliratát már alig lehet kibetűzni. Ez a felirat: Evangélikusok így tettenek jót, engem ajándékoztak Isten tisztességére Urunk asztalára, is járván Berzétére. Regius Márton pr. mozdította, Kiss István indította és Molnár György megtsinálta, Spect. Do. Thomas Szirmai patronus, Nobil Do Martinus Ötves insp. Nobil Do Nicolaus Marichovszki insp. Ugyancsak a berzétei száműzetés korából való egy másik kanna, tetején pelikánnal; továbbá az adakozók neve van még bevésve.
Oltári cin-gyertyatartók közül csak kettőn találunk évszámot és nevet: Jakob Kochanko 1704. A két nagyobb, ma is használatban levő ezüst gyertyatartón: Gyászemlékül a budaméri csatában dec. l1-én 1848 elesett felejthetetlen férjének Hornbacher Keresztélynek bús özvegye Gyürky Mária 1852. A másikon szintén az adakozó neve. Még két kisebb ezüst-gyertytartó maradt fenn ebből az időből. A templomi nagy csillár tömör réz, nemes vonalú ötvösmunka. Keretén: Obtulit dono Mathias Hebenstreit et Susanna Donnerin. M. H. 1787. M. H. (Valószínűleg a mester nevének kezdőbetűi.)
A templomban található még egy gazdag, régi könyvtár, melynek legértékesebb darabja egy kitűnő állapotban megmaradt Károli-Biblia.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésRozsnyó [Rožňava]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapot
GPS48.66039, 20.53301
Pontos helyszín, címa Zöldfa utcai volt evangélikus gimnázium mögötti zárt udvaron (Luther-udvar)
Készítés időpontja1786
Készíttető neveevangélikus egyház
LétrehozóMayer János, építész / Gode János, oltárkészítő / Borevetaki, orgonakészítő / Gertner János, asztalosmester / Tichy Kálmán, festőművész
Készítés céljának ismert okaIsten dicsőségére
Felirat-
Gondozását felügyelievangélikus egyház
ForrásinformációkA BUDAPESTI KIRÁLYI MAGYAR PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉS KERESZTÉNYRÉGÉSZETI INTÉZETÉNEK DOLGOZATAI (IGAZGATÓ: GEREVlCH TIBOR), GANGEL JUDIT, ROZSNYÓ MŰEMLÉKEI PÁLYADÍJAT NYERT MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNY, 59-64 oldal (http://mek.niif.hu/05800/05845/05845.pdf) *** http://muemlekem.hu/hatareset/Evangelikus-templom-Rozsnyo-2112 *** https://www.europeana.eu/en/item/2048128/723521
Rövid URL
ID33246
Módosítás dátuma2022. január 18.
rozsnyo-evangelikus-templom (1)
rozsnyo-evangelikus-templom (7)
rozsnyo-evangelikus-templom (8)
rozsnyo-evangelikus-templom (9)
rozsnyo-evangelikus-templom (10)
rozsnyo-evangelikus-templom (11)
rozsnyo-evangelikus-templom (12)
rozsnyo-evangelikus-templom (12a)
rozsnyo-evangelikus-templom (13)
rozsnyo-evangelikus-templom (14)
rozsnyo-evangelikus-templom (15)

Hibát talált?

Üzenőfal