A Szentháromság tér bal oldalának első háza a Zsembery / Sembery / -ház. Két XVI. századi épület összekapcsolásával alakult ki, mai alakját 1803-ban nyerte el Thalher műépítész terveinek kivitelezése alapján. Egyik részében plébánia működött. Itt léptek fel a Selmecre érkező színházak is, bálokat rendeztek s az épületben működött a Szitnya Egyesület (Szitnya (korábban Szittnya) Egyesület: nem csak Magyarország, de egész Európa egyik első turistaegyesülete (Tirts Rezső 1943-ban megjelent könyve szerint a kontinensen a legelső). Nevét a Selmeci Hegység 1011 méteres legmagasabb csúcsáról kapta. Az 1860-as évek elején alakult egyesület először „Szittnya Club” néven önállóan mőködött, majd 1882-től a Magyar Kárpátegyesület (MKE) Szittnya-Osztályaként, 1891-től 1919-ig pedig az újonnan alakult Magyar Turista Egyesület (MTE) Szitnya-Osztályaként. Ügyvezető elnöke 1899-től 1919-ig Király Ernő volt.) Itt mondták ki a Magyar Társaság megalakulását 1875. november 2-án pontban éjfélkor. Egy időben az Ifjúsági Kör is bérelte.
Ami a házat híressé tette, az az 1808-ban felállított Erdészeti Tanintézet, illetve annak első tanára H. D. Wilckens professzor, aki itt kezdte meg előadásait 1809. február 12-én. Ezt adja hírül az épület falán elhelyezett emléktábla is.