A Városháza eredete a XIV. századba nyúlik vissza. A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787—88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Érdekes a tanácsterem Justitia-freskója, illetve a terem bejárati ajtaja felett az epigramma: „Unicuique suum” (Mindenkinek a magáét). A Városháza tanácsterme arról is nevezetes, hogy 1704-ben Rákóczi követei — angol és holland megfigyelők jelenlétében — itt próbáltak egyezkedni a császári küldöttekkel. Az értekezlet azonban sikertelenül végződött. Amikor a Városházát a XVIII. század végén átépítették, akkor bontották le a vele egybeépített, lépcsővel összekötött Szent Anna kápolnát. Helyébe a Mária-szobrot állították.