A Szentháromság tér (Oberer Ring; Trojicné námestie),amint német nevéről is kitűnik, mondták „felső tér”-nek is, de inkább a közepén álló Szentháromság-szoborról kapta a nevét. Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki annak elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is ez a tér adott lehetőséget. Itt szentelték a zászlókat, de 1849 októberében ezen a téren égették el a Kossuth-bankókat is. Manapság májusfát itt állítanak, esetleg nagygyűlést tartanak. Tehát a tér továbbra is megmaradt a város fontos fórumának.
A Szentháromság-szobor a tér meghatározó dísze. Az 1710. évi pestisjárvány megszűntének emlékére 1755-66 között építették. A barokk stílusú szobor terveit olasz szobrászművész, D. STANETTI készítette. A kőfaragó munkákat K. HOLZKNECHT végezte. A szoborcsoport legfelső szintjén a Szentháromság látható, míg az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további hat szobor található: Szt. Sebestyén, Xavéri Szt. Ferenc, Szt. Borbála, Szt. Rókus, Szt. Katalin és Szt. József. A fekvő alak Mária Magdolnát ábrázolja. A szoboregyüttes homlokzatán kétfejű sas tartotta és tartja az éppen időszerű címert, bár az 1979-81. évi rekonstrukcióval visszaállították az eredetit, a Habsburg címert. Látható még rajta a város címere és a bányászok jelvénye is.