Selmecbánya – Vártemplom

Selmecbánya a leggazdagabb és legjelentősebb bányavárosok közé tartozott. A bányászatot itt még a garamszetbenedeki bencések kezdték a 11. század végén. A bányásztelepekből a város fokozatosan alakult ki. IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített ide.
A város első plébániatemploma a várhegyen épült és Szűz Mária tiszteletére szentelték. A háromhajós román bazilika a 13. század első felében épült. A nyugati oldalon a torony a főhajóra ráépült. A főhajó szentélye egyenes záródású, négyzet alakú, a mellékhajóké félköríves volt. A szentély északi falához épült a szintén négyzet alakú sekrestye. A szentélyeket és a sekrestyét is bordás keresztboltozattal fedték.
A templom késő gót átalakítására a 15. század végén került sor, ugyanis az 1443-as földrengéskor erősen megrongálódott. Az oldalhajók falát a főhajó szintjére emelték. A szentély falát is megemelték és kelet felé megnyújtották poligonális záródásúvá alakítva. Az oldalhajók apszisát lebontották, a sekrestyét megnagyobbították.
A török veszély idején, a 16. század közepén a még átalakítás alatt álló templomot erődítménnyé, igazi várrá alakították át. Az oldalhajók önálló tetőt kaptak, így a főhajó az erődítmény belső udvarává vált. Máig látható az udvar keleti oldalán a befalazott diadalív, valamint a bordás boltozat gyámkövei a főhajó és a mellékhajók falában is. A román korból csak egy rézsűs ablak maradt meg a szentély északi falán. Megmaradtak a román és a gótikus portálék is, valamint az oldalhajók és a sekrestye eredeti román bordás boltozata. Egy csigalépcső csavart, három részből álló oszlopa, a gótikus átépítés szép eleme ma is látható.








Hibát talált?
Üzenőfal