A Szent Mihály-temetőkápolna a plébániatemplommal egyidőben épült, a 13. század első felében. ( A templommal egyidőben, annak közelében épült temetőkápolnákról más vidékekről is tudunk: Bény, Csallóközcsütörtök.)

A temetőkápolna (karner) egy két szintes rotunda: alul a temetkezési hely, a csontkamra, felül a kápolna kis keleti apszissal. A csontkamrát rakott késő román bordás boltozattal fedték. A kápolna eredetileg síkmennyezetű volt, a 14. században azonban bordás keresztboltozattal fedték, ebből azonban csak a bordák alsó része és a gyámkövek maradtak meg. Ekkor készültek a kápolna első freskói, a későbbiek csak a 15. században.

Amikor a templomot erődítménnyé alakították át, akkor a kápolnát is hozzáépítették az erődítményrendszerhez: lebontották a boltozatát és egy bástyához kötötték. A kápolna két rézsűs román és egy gótikus mérmíves ablaka megmaradt és két kapu a hajó északi és nyugati oldalán.