Selmecbányán a legnagyobb építészeti komplexumnak az ún. Kammerhof – Kamarapalota számított. Megalapítását annak köszönhette, hogy a Bányászkamara székhelye a 16. század felében Besztercebányáról Selmecbányára költözött. A Kamarahivatal ellenőrizte az ércek kitermelését és az arannyal, ezüsttel való kereskedést. Feladata volt az ún. urbura, a kibányászott ércekből kiszámolt bányaadó beszedése. A Habsburgok központosítási törekvései segítettek hozzá a Kamaragrófi Hivatal kialakításához, amely a Kammerhofban székelt (1598). Ennek a hivatalnak az élén állt a kinevezett kamaragróf, aki a bányákon kívül ellenőrizte a pénzverdéket, a kamarabirtokot és az erdőket egyaránt.
Az épületkomplexumot 1550 körül hozták létre, több régebbi ház össze- és átépítésével, ezért alaprajza a két udvarral rendkívül összetett. Ahhoz, hogy az állami építkezés lépést tartson a divattal, egészen Itáliából hívtak mesterembereket. A bejáratok és az első emelet ablakai a mai napig itáliai kőfaragók munkájáról tanúskodnak. Az udvart árkádos folyosókkal vették körül. Az egyik boltív alatt egy kődeszka őrződött meg egy bevésett vonallal, amely a selmeci délkör vonalát jelezte. A védelem biztosítása érdekében körbástyákkal is erősítették. (Ma az épületet a bányamúzeum igazgatósága kezeli.)