Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 29.

Faller Károly sírhelye

Faller Károly sírhelye

Faller Károly kohómérnök, főiskolai tanár, a selmecbányai Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke (1889–1892), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja. 1857. május 17-én született az ősi bányavárosban, Selmecen, ahol már édesapja is bányászati akadémiai tanár volt. Más források szerint a születés dátuma 1857. május 21. (Csath B., 1992. 130. l.) Selmecbányán és Kassán végezte középiskolai tanulmányait, 1875-től pedig a bányászati akadémia diákja volt. A főiskolai tanulmányok befejezése után dolgozott Kassán, Nagybányán és Budapesten, majd 1882-ben Selmecen a kohászat tanárának nevezték ki. Kisebb szakmai kitérők után 1894-ben a fémkohászati tanszékre került, melynek 1913-ig volt a tanára. Közben a kormány külföldre küldte, hogy tanulmányozza a nevezetesebb kohóműveket. A kitekintés hasznos volt: tapasztalatairól eredeti tanulmányokat, élményeiről útleírásokat készített. Többek közt olyan fejlett ipari országokban járt, mint Németország, Olaszország, Svájc, Franciaország, Anglia, Belgium, Hollandia és Svédország.
Selmecbányán az akadémia tudós tanárai egyben tankönyvírók is voltak. Faller Károly is megírta itt legnagyobb művét, A fémkohászattan kézikönyve című monográfiáját. A négykötetes mű 1896-ban, 1898-ban, 1902-ben, illetve 1904-ben jelent meg Selmecbányán. A szakemberek szerint „Ez a könyv hosszú időn keresztül volt a fémkohászok segédkönyve. Értékességére jellemző, hogy idősebb fémkohászaink még ma is haszonnal forgatják. Jó ideig ez volt az egyetlen magyar nyelvű fémkohászati munka.” (Horváth Z., 1959. 556–561. l.) Faller Károly a maga szakterületén az úttörőmunkák egész sorát végezte el. Magyarországon például ő próbálta elsőként „a metallográfiai módszereket a fémkohászatban lejátszódó jelenségek magyarázatára felhasználni”.(Horváth Z., 1959. 559. l.) 1903-ban Budapesten kiadta a Tanulmányok a metallográfia terén című munkáját, 1905-ben pedig ugyanott A kemény ólom mikrostruktúrája című műve jelent meg. Tanulmányokat írt az újabb robbanóanyagokról és a fémek kolloidális állapotáról is.
Nem szigetelte el magát a közélettől sem. A vármegyei monográfia számára ő készítette el a Fémkohászat című fejezetet. Ebből megtudhatjuk, hogy a selmeci kohászat legrégibb korát „homály fedi”, de bizonyítható, hogy már a XIV. században léteztek itt kohók. Ez idő tájt minden bányaművelő saját kohóval, illetve fémolvasztóműhellyel rendelkezett. A fémkohók dolgozták fel a selmeci kerület bányáinak ásványkincseit: az ezüst- és ólomércet, valamint az ólmos rézércet. A gazdag tárgyi ismeretekkel rendelkező tanár, a világjárt oktató pedagógiai módszereire is jellemző volt, hogy az elméleti oktatást eredményesen összekapcsolta a gyakorlattal. Erre Selmecen megvolt a lehetőség is, hisz a város „dús bányakincseivel” évszázadokon át élte a virágkorát. Nem véletlen hát az sem, hogy amikor a XVIII. század elején arról kellett döntenie a bécsi kormánynak, hol állítsák fel a bányászati iskolát, Béccsel és Prágával szemben Selmec került előtérbe. Hisz – amint a megokolásban hangoztatták –: „A város kicsiny ugyan, de intelligens karakterű, ahol a valódi bányászszellem réges-régen otthonos és meleg talajban gyökerezik…” (Sobó J., 1906. 199. l.) A hagyományok gazdagításához a maga területén kétségtelenül jelentősen hozzájárult jeles szülöttünk, magyar tanárelődünk, aki 1913. május 30-án hunyt el Budapesten.
A Pancaldi Irmával kötött házasságából négy gyermek született: a csecsemőkorukban meghalt két fiú, Gusztáv és Károly, valamint Gizella és Irén.
Faller Károly síremléke a Frauenbergi-temetőben lelhető fel.

Főbb művei:
• A fémek olvasztásáról elektromos úton. Bányászati és Kohászati Lapok, 18(1885) 58–59.
• A tellúr. Bányászati és Kohászati Lapok, 22(1889), 140–143.
• Az alumínium. Bányászati és Kohászati Lapok, 29(1896), 20–23, 36–38, 54–56, 71–73, 87–90.
• A fémkohászattan kézikönyve, 1-4. Selmecbánya, 1896–1904.
• Tanulmányok a metallográfia terén. Athenaeum, Budapest, 1903.
• A kemény ólom mikrostruktúrája. Bányászati és Kohászati Lapok, 38/2(1905), 265–277.
• Fémvegyületek synthesise fémekben való oldás és kristályosodás útján. Bányászati és Kohászati Lapok, 39/1(1906), 145–160.
• Fémkohászat. Bányászati és Kohászati Évkönyv, 1(1909), 173–178.

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésSelmecbánya [Banská Štiavnica]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapotfelújításra szorul
GPS48.455724, 18.894183
Pontos helyszín, címFrauenbergi (katolikus) temetőben
Készítés időpontja19. század
Készíttető nevePancaldi-Faller család
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okakegyeletadás
FeliratItt nyugszik / Istenben / FALLER KÁROLY / m. kir. fő bányatanácsos / a bányászati és erd. főiskola tanára / szül. 1857 máj. 17. megh. 1913 máj. 30. / Pihenj békében!
Gondozását felügyeliismeretlen
ForrásinformációkCsáky Károly: HÍRES SELMECBÁNYAI TANÁROK, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2003, 58-59. oldal *** https://hu.wikipedia.org/wiki/Faller_K%C3%A1roly
Rövid URL
ID25762
Módosítás dátuma2019. augusztus 17.
selmecbanya-faller-karoly-sirja (2)
selmecbanya-faller-karoly-sirja (3)
selmecbanya-faller-karoly-sirja (4)
selmecbanya-faller-karoly-sirja (5)
selmecbanya-faller-karoly-sirja (6)
selmecbanya-faller-karoly-sirja (7)
selmecbanya-faller-karoly-sirja (8)
selmecbanya-faller-karoly-sirja (9)
selmecbanya-faller-karoly-sirja (10)
selmecbanya-faller-karoly-sirja (11)
selmecbanya-faller-karoly-sirja (12)

Hibát talált?

Üzenőfal