Útmenti kereszt

Vága egyházi hagyományai

A falusi emberek mindig, minden találkozáskor köszöntötték egymást. Ezek az üdvözlési formák vallási lelkületük ékes megnyilvánulásai.
A vágai 80-90 évesek emlékezetében még él egy szép köszöntés, mellyel az emberek kézfogás kíséretében üdvözölték egymást a templomban vagy más vallásos összejövetelen pl. rózsafüzér ájtatosságokon. A köszöntés így hangzott: „Legédesebb Jézus!” A válasz pedig: „Boldogságos Szűz Mária!” vagy „Dicsőséges Szűz Mária!” Ez az üdvözlési forma nemcsak a férfiak kiváltsága volt. Az asszonyok is, amikor beültek a padba, mindkét szomszédjukkal kezet fogtak, és ugyanez a köszöntés hangzott el. A kézfogás még ma is megvan, de a köszöntés már elmaradt.
Ugyancsak szép üdvözlési forma, amivel a miséről hazaérkezők köszöntik az otthon maradottakat. Vágán ez a következő megfogalmazásban hallható még ma is: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus, ríszëssek lëgyenek szent misébű!” A válasz: „Engedje a jó Isten!” Reggeli üdvözlési forma, mellyel a korai látogató köszöntötte a háziakat: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus, adjon jó rëggēt, egíssígtëkre vájjon az íccakai nyúgodalom!”; Előfordul, hogy az iménti formulát megoldották még egy jókívánsággal: „Egísssíggē fogyasszátok a rëggelit!”; Ugyancsak szép, ma is élő köszönési forma a kerti vagy határi munkát végző és az arra haladó vagy az éppen csatlakozó személy köszöntése: „Isten segíje!”; A válasz: „Fogadj Isten!”; Az öregek emlékezetében egy kicsit teljesebb változata él: „Isten segíje a munkát!”; – „Fogadj Isten!”;
A távozó látogató a következőképpen köszön: „Isten vele!”; Ez főleg a fiatalabbak és a gyermekek köszöntése az idősek felé. A válasz is ugyanaz, – legtöbbször tegező változatban: „Isten veled!”;

Az útmenti keresztet Szűz Mária tiszteletére Forró István építtette kb. az 1840. évben.

Szerző: Józsa Mónika
Fotók: Farkas Róbert