A Szent Flórián-szobor

Szent Flórián élete

Magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. A 3. század második felében szolgált, s mint sok más katona, ő is keresztény lett. A század utolsó évtizedei aránylag nyugalmasak voltak az egyház számára, így Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vehetett búcsút a hadseregtől, s mint kiszolgált katona Noricum tartományban, Mantemban (Krems mellett) telepedett le.
Diocletianus császár alatt 303-ban ismét kitört az egyházüldözés. Amikor Flórián megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch) elfogtak negyven keresztényt, útra kelt, hogy amiben csak tud, segítségére legyen a foglyoknak. Mielőtt még beért volna a városba, önként fölfedte keresztény voltát. Elfogták és Aquilinus bíró elé vitték, aki megbotoztatta, és arra ítélte, hogy nyakában kővel vessék a folyóba. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hídjáról taszították le Flóriánt.
Holttestét egy Valéria nevű özvegy kiemelte a vízből és eltemette. A sír fölé később templomot építettek, mely a bencések, majd a lateráni kanonokok gondozásába került. Körülötte épült ki a mai híres kegyhely, St. Florian (Linztől délre). Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Magyarországon terjedt el. Árvizek és tűzvészek ellen védő szent.
A római katolikus egyházban május 4. a Szent Flórián vértanú ünnepnapja.

A csincsai Szent Flórián-szobor története

Szent Flórián ünnepe Vágán (május 4.) vallásos fogadalmi ünnep. A szájhagyomány szerint az 1824-es nagy tűzvész és a nagy árvíz emlékére állították a Szent Flórián-szobrot 1827-ben. A tűzvész a falu alsó szélén kezdődött a zsidó kocsmánál, amikor még petróleumlámpákkal világítottak. A petróleummal való manipuláció robbantotta ki a tüzet a falusi legények ügyetlensége folytán. A szél sodorta végig a tüzet a falun a temetőtől a Csincsáig. Az akkori szalmatetős házak pár óra alatt alatt porrá égtek. Nem volt menekülés: a faluban sem tűzoltó testület, sem tűzoltó szerszámok nem voltak. A tűzvész a falu másik végén, a Csincsa nevű falurésznél végződött. Abban az évben ugyanitt tört be az árvíz is a faluba, a víz a falut megkerülve vágott medret magának, és a mai Pajták Végén, és a plébániatelken folyt végig a falun, normális medrébe. Ezeknek az eseményeknek az emlékére emelték a Szent Flórián-szobrot a Csincsában, és fogadalmat tettek a tragédia esztendős ünneplésére, hogy Szent Flórián oltalmát biztosítsák. Ekkor alapították a tűzoltótársulatot is, és Szent Flóriánt a falu védőszentjévé választották.
A 27,43 méter (15 öl) magas katolikus templom tornyának a nyugati oldalán található a középharang, amely a Szent Flórián-harang. Az árvizek és tűzvészek ellen védő szent a középső harang palástján római katonaruhában, égő házzal van ábrázolva, melyre dézsából önt vizet. A dombormű alatt a harang öntött felirata: „SZENT FLÓRIÁN OLTALMAZZAD KÖZSÉGÜNKET!”. Az alsó pártázat felirata: „ÖNTÖTTÉK FISCHER TESTVÉREK NAGYSZOMBAT”. Így a község patrónusának a hangja is, minden nap végigszáll a falu felett.
Az évi ünnep rendje: Szent Flórián napja vallásos fogadalmi ünnep, a vasárnapi szentmise után tartják a hagyományos ünnepi körmenetet. A tűzoltók egyenruhában érkeznek a szentmisére. A mise után körmenet vonul a csincsai Szent Flórián-szoborhoz. Az ünnepnek saját szertartása van, amelyen részt vesz az egész falu. A csincsaiak (csincsai búcsú) a szobor környékét kitisztítják, fölvirágozzák. A körmenet legfontosabb emberei a tűzoltók, akik a szobor mellett glédában állnak. A körmenetet 1990-ben újították föl, a vallásszabadság visszanyerése után.

Szerző: Farkas Róbert