Szent Flórián ünnepe Vágán vallásos fogadalmi ünnep, minden év május 4-én. A szájhagyomány szerint az 1824-es nagy tűzvész és a nagy árvíz  emlékére állították a Szent Flórián-szobrot 1827-ben.
A tűzvész a falu alsó szélén kezdődött a zsidó kocsmánál, amikor még petróleumlámpákkal világítottak. A petróleummal való manipuláció robbantotta ki a tüzet a falusi legények ügyetlensége folytán. A szél sodorta végig a tüzet a falun a temetőtől a Csincsáig. Az akkori szalmatetős házak pár óra alatt alatt porrá égtek. Mentség nem volt: a faluban sem volt tűzoltó testület, sem tűzoltó szerszámok nem voltak. A tűzvész a falu másik végén, a Csincsa nevű falurésznél végződött. Abban az évben ugyanitt tört be az árvíz is a faluba, a víz a falut megkerülve vágott medret magának, és a mai Pajták Végén, és a plébániatelken folyt végig a falun, normális medrébe. Ezeknek az eseményeknek az emlékére emelték a Szent Flórián-szobrot a Csincsában, és fogadalmat tettek a tragédia esztendős ünneplésére, hogy Szent Flórián oltalmát biztosítsák. Ekkor alapították a tűzoltótársulatot is, és Szent Flóriánt a falu védszentjévé választották.
Az évi ünnep rendje: Szent Flórián napja vallásos fogadalmi ünnep, a vasárnapi szentmise után tartják a hagyományos ünnepi körmenetet. A tűzoltók egyenruhában érkeznek a szentmisére. A mise után körmenet vonul a csincsai Szent Flórián szoborhoz. Az ünnepnek saját szertartása van, amelyen részt vesz az egész falu. A csincsaiak (csincsai búcsú) a szobor környékét kitisztítják, fölvirágozzák. A körmenet legfontosabb emberei a tűzoltók, akik a szobor mellett glédában állnak. A körmenetet 1990-ben újították föl, a vallásszabadság visszanyerése után.