Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 29.

Nepomuki Szent János szobra

Nepomuki Szent János szobra

A Nepomuki Szent János-szobor

A Nepomuki Szent János élete  

A gyónási titok mártírjaként tartják számon; 1340-ben született Csehországban, Pomuk (ma Nepomuk) nevű mezővároskában. Pap lett, majd a prágai udvarban kanonok, IV. Vencel király feleségének gyóntatója. A legenda szerint egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására, mivel azonban semmi módon nem ért célt, a Moldvába ölette (1383). A prágai Szent-Vid-templomban temették el, ahol főleg kultusza kezdetével párhuzamosan a 16–17. századtól kezdtek sírjánál rendkívüli eseményeket észlelni. Pl. 1618-ban a protestánsok elfoglalták a templom felét, és el akarták távolítani a holttestet is, a sírásók azonban a legenda szerint egymás után szörnyethaltak. Ez és ehhez hasonló események alapján a jezsuita ellenreformációs misszionáriusok erre és ehhez hasonló eseményekre hivatkozva ügyük pártfogójának kezdték tekinteni és szentté avatását kérték, mely 1729-ben meg is történt. Döntő bizonyítékként azt hozták fel, hogy tetemének feltárásakor épen került
elő a nyelve, és ez elevenpiros színűre változott, amelyet azóta ereklyeként tisztelnek és gyakran ábrázoltak is. A 18. században a barokk korban szentté avatottak közül a legtöbb új templomot az ő tiszteletére szentelték. Igen rövid idő alatt népszerűvé vált. Szobrai az egész ország területén elterjedtek, különösen vízparton, hidakon. Papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják.
A római katolikus egyházban május 16. a Nepomuki Szent János ünnepnapja.

Vága egyházközség története 

A falu első temploma feltehetően a 16. század végén, a 17. század első felében épült. Addig a vágaiak a vágszerdahelyi templomba jártak. A vágai templom felépítéséről nincsen pontos adatunk, így csak azt tudjuk, hogy az 1562-es egyházlátogatáskor még nem létezett, de feltehetően még 1642 előtt felépült, mivel a későbbi templom egyik harangja, amely az első templomból származhatott, 1642-ből való. Vága temploma 1694-ben szerepel először egyházlátogatási jegyzőkönyvben. Vága Vágszerdahely leányegyháza volt a kezdetektől fogva. Az 1938. évi politikai események nagyban hozzájárultak a filiális egyház önállósulásához. 1939. március 14-én a két község között húzták meg az államhatárt, amikor Vága ismét Magyarországhoz tartozott, s Alsószerdahely (1899-ig hivatalosan Vágszerdahely) pedig az aznap alakult Szlovákiához került; így viszont a Vága leányegyház plébánia nélkül maradt. Az időben a község ideiglenesen a nemeskajali plébános gondozása alá került. A vágai hívők nagy száma és a nemeskajali plébániától való nagy távolság arra késztette a lakókat, hogy önálló plébániává szerveződjenek. 1943. január 1-jétől – az esztergomi érsek jóváhagyásával – Vága filiális (leányegyház) hitközség anyaegyházzá emelkedett.

Az 1847-es egyházlátogatáskor már öt szobor volt Vágán. A templom bejárata előtt  egy kőkereszt és Nepomuki Szent János szobra. Továbbá volt a faluban Szentháromság-szobor, Vágszerdahely és a Vága határán fakereszt, valamint az 1827-es fogadalmi emlékként felállított Szent Flórián-szobor.
A vágai katolikus templom előtti Szent János kőszobrán a latin felirat: S / JOANNI NEPOMUCENO / ORBIS THAUMATURCO / DDD / POPULUS VAGHAENSIS / ANNO M DCC XCVII
Vága község a Vág folyó ölelésében fekszik, a lakossága is megvívta a maga küzdelmét a tűz és árvíz ellen. (Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje.) A Vág folyó és Vága falu neve azonos, a szó eredete egyezik, eredeti értelme azonban bizonytalan. Megállva a latin értelmezés mellett: Vág – kanyargó folyó, Vága pedig a Vág folyó kanyarai, mocsarai, ágai közt épült falu.

Szerző: Farkas Róbert

Prímási Levéltár Esztergom, Egyházlátogatási Jegyzőkönyv 1847 / Pukkai László: Vága község története, Vága 1994 / Danczi Lajos: Vága egyházközség története, Vága 2000 / Józsa Mónika: Vága egyházi hagyományai / Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai hagyományvilágból (I–II., Bp., 1977) / Farkas Róbert falukutató

Kategóriaszakrális kisemlék
TelepülésVága [Váhovce]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.250377, 17.784836
Pontos helyszín, címA főutca közepén, a templom előtt.
Készítés időpontja1797
Készíttető neveVága község népe
Létrehozóismeretlen
FeliratS / JOANNI NEPOMUCENO / ORBIS THAUMATURCO / DDD / POPULUS VAGHAENSIS / ANNO M DCC XCVII
Gondozását felügyeliVágai Katolikus Hitközség
ForrásinformációkPrímási Levéltár Esztergom, Egyházlátogatási Jegyzőkönyv 1847 / Pukkai László: Vága község története, Vága 1994 / Danczi Lajos: Vága egyházközség története, Vága 2000 / Józsa Mónika: Vága község népi vallásossága, Vága 2010 / Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai hagyományvilágból (I–II., Bp., 1977) / Farkas Róbert falukutató
Rövid URL
ID7158
Módosítás dátuma2023. január 16.
Nepomuki Szent János szobra
Nepomuki Szent János szobra
Nepomuki Szent János szobra
Nepomuki Szent János szobra

Hibát talált?

Üzenőfal