Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. március 8.

Temetői nagykereszt Vágán

Temetői nagykereszt Vágán

A középkori szokásoknak megfelelően fallal körülvett temető volt a templom körül. 1714-ben ez volt az egyedüli temetkezési hely. 1761-ben már a falun kívül is volt temető, amelyre azért volt szükség, mert a templom körüli temetkezés állandóan rongálta a templomot. Így Vágán még a központi állami intézkedés előtt abbamaradt a régi temető használata.

A jelenlegi vágai temető nem az első. Hagyomány szerint a Hősök szobránál, a mai Vedrődi telken, mocsaras helyen terült el a temető. A templom körüli középkori temető mellett a szájhagyomány szerint török temető is volt. A kuruc háborúk után a falun kívüli kimagasló homokdombra helyezték a sírokat, körülárkolták, eleven gáttal vonták körül (lícium). Az árok három méter mély és tíz méter széles volt. Az árok, amelyet “tócsa”-nak neveztek, és a lícium még 1970-ben is megvolt. A lícium között öreg drótfonatot húztak, kapuja fából készült. Az eredeti temető közepén nagy kőkereszt állt. Mellette kaptak sírt a papok, tanítók, jómódú emberek, a bejárati kapu közelében a jobb módú családok. A sírok fölött sírhalom állt fakereszttel. Egy évszázad után a temető már szűk lett, tehát bővítették. Mivel a temető magas homokdombon volt, a sírokban temetéskor nem állt víz, sem a talajvíz nem jött fel. A temető árkának a mélysége arra szolgált, hogy elnyelje a vizet a temető területéről, és a temető mindig száraz maradjon. A Vág folyó szabályozása, főként a határ meliorációja, alagcsövezése után ez az árok csakugyan száraz lett, az ifjúság futballpályaként használta, tréningezésre.
Halottak napján (november 2.), a vágai hagyomány szerint az olvasós társulat délután három órakor a temető nagy keresztjénél gyülekezik. Elimádkozzák a rózsafüzért, elmondják a mindenszentek litániáját, imádkoznak és énekelnek a purgatóriumbeli lelkek váltságáért. A közös imát befejezve oszlanak szét, ki-ki a maga sírjához. A legtöbb gyertya, mécses e napon mégis a temető nagykeresztjénél ég, hisz az minden élőé, s minden megholté is.

A 18. században minden harmadik vasárnap és ünnepen, a 19. század első felében minden vasárnap és ünnepen, valamint minden szerdán istentisztelet volt a faluban. A 18. században Vágán két fakereszt állt, egyik a temetőben, másik a templom közelében. A pásztorok védőszentjének, Szent Vendelnek, vaslemezre festett képe a falun kívüli legelőn állt. További fakereszt a Vágszerdahely (mai Alsószerdahely) felé vezető út mentén volt látható.

Kategóriaszakrális kisemlék
TelepülésVága [Váhovce]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapot
GPS48.247820, 17.783381
Pontos helyszín, címVágai Községi Temető, I-es szektor, 160. parcella
Készítés időpontja1807
Készíttető neveVága község lakói
Létrehozóismeretlen
FeliratA három terebélyes gesztenyefa között lévő központi kereszt felirata: 1807 / Isten dicsőségére,/ elhunyt szeretteink / emlékére felújíttatta / Vága Község / Önkormányzata / 2017
Gondozását felügyeliNemes lelkű, jó szívű vágai lakosok gondozzák a temető központi keresztjét.
ForrásinformációkDanczi Lajos: Vága egyházközség története, Vága, 2000 / Prímási Levéltár Esztergom, Egyházlátogatási Jegyzőkönyv 1779 / Állami Körzeti Levéltár Pozsony, fond: Pozsony megye alispánja, 1/1875 szám. / Farkas Róbert falukutató
Rövid URL
ID7701
Módosítás dátuma2017. november 17.
Temetői nagykereszt Vágán
Temetői nagykereszt Vágán
Temetői nagykereszt Vágán
Temetői nagykereszt Vágán
Temetői nagykereszt Vágán
Temetői nagykereszt Vágán

Hibát talált?

Üzenőfal