Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. május 12.

A település első írásos említésének emléktáblája

A település első írásos említésének emléktáblája

A legrégibb fennmaradt oklevél, amelyben Vága falu neve írásos alakban előfordul 1259. szeptember 1-én keletkezett Csepel-szigeten. lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (mai Magyargurab, szlovákul: Velký Grob területén) terült el. Ezen
oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a tény, hogy Damján előnevét Vágáról származtatta, bizonyítja, hogy az oklevél keletkezésekor már fejlett településről van szó. Ezen oklevélben a falu neve Waga alakban fordul elő.
Az 1326. év május 27-31 táján íródott oklevélben az áll, hogy az esztergomi káptalan, Theophil prépost bizonyítja, hogy Gergely ispán, Gyarmathi Gergely fia a Pozsony megyében található Vaga nevű birtokát minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található adóssága fejében Piast Boleszláv esztergomi érseknek (1321-1328) adja. Az esztergomi Boleszláv érsek (a magyar katolikus egyház első számú főpapja) több birtokot is szerzett, illetve visszaszerzett az esztergomi érsekségnek, amely az ország legjelentősebb egyházi intézménye volt. Vága (akkori Vaga nevű birtok) megszerzésének idején a szomszédos Alsószerdahely (akkori Zerdahel nevű birtok) és Óny (akkori pozsonyi vár Ounn nevű földje) már az érsekség birtoka volt.

“Nemcsak illő, hanem nagyon fontos dolog ismerni a múltunkat: a gyökereket, mert azt szokták mondani, hogy az erős, egészséges gyökerű fát a vihar sem dönt le. De korhadt gyökerek a szélnek sem tudnak ellenállni. Nos, mi, vágaiak erős gyökerű nép vagyunk, s e gyökerek még erősödhetnek, ha mi is így akarjuk.” (Kamenár László, polgármester, 1994)

Vága népessége:
1880-ban 1884 lakosából 1.731 magyar, 32 szlovák, 28 német és 93 ismeretlen anyanyelvű volt.
1890-ben 2051 lakosából 2.030 magyar, 15 szlovák, 4 német és 2 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 2115 lakosából 2.065 magyar, 38 szlovák és 12 német anyanyelvű volt.
1910-ben 2036 lakosából 2.030 magyar, 5 szlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben 2021 lakosából 1.558 magyar és 444 szlovák volt.
2011-ben 2083 lakosából 1.344 magyar, 685 szlovák, 17 cigány, 3 morva, 2-2 cseh, horvát és orosz, 1 német, 6 egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.

Kategóriaszobor, emlékmű, emléktábla
TelepülésVága [Váhovce]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.248794, 17.785699
Pontos helyszín, címA főutca elején, a 329-es házszámmal ellátott épületen, a Községháza falán.
Készítés időpontja2009. augusztus 22.
Készíttető neveVága Község Önkormányzata
LétrehozóFarkas István nagymácsédi kőfaragó.
Készítés céljának ismert okaAz első írásos emlékünk 750. évfordulója alkalmából.
FeliratŐSEINK HITE, TISZTESSÉGE / ÉS VERÍTÉKE TEREMTETTE KÖZSÉGÜNKET... / ELSŐ ÍRÁSOS EMLÉKÜNK 750. ÉVÉNEK / ALKALMÁBÓL / 750. VÝROČIE PRVEJ PÍSOMNEJ ZMIENKY / 2009. AUGUSZTUS 22.
Gondozását felügyeliVága Község Önkormányzata
ForrásinformációkRichard Marsina: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae, Bratislava 1987 / Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II., Budapest 1988 / Knauz Ferdinand: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis III., Strigonii 1924 / Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke 1272–1290, Budapest 1942 / Pukkai László: Vága község története, Vága 1994 / Farkas Róbert falukutató
Rövid URL
ID7606
Módosítás dátuma2015. május 17.
A település első írásos említésének emléktáblája
A település első írásos említésének emléktáblája
A település első írásos említésének emléktáblája
A település első írásos említésének emléktáblája

Hibát talált?

Üzenőfal