Győry István

* 1821. augusztus 18., Nemesszegh – † 1911. február 1. Vága / tanító, kántor, jegyző

Vága község története 

Az 1326. év május 27-31-én íródott oklevélben az esztergomi káptalan, Theophil prépost bizonyítja, hogy Gergely ispán, Gyarmathi Gergely fia a Pozsony megyében található Vaga nevű birtokát minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található adóssága fejében Piast Boleszláv esztergomi érseknek (1321-1328) adja. Az esztergomi Boleszláv érsek (a magyar katolikus egyház első számú főpapja) több birtokot is szerzett, illetve visszaszerzett az esztergomi érsekségnek, amely akkor az ország legjelentősebb egyházi intézménye volt. Vága (akkori Vaga nevű birtok) megszerzésének idején a szomszédos Alsószerdahely (akkori Zerdahel nevű birtok) és Óny (akkori pozsonyi vár Ounn nevű földje) már az érsekség birtoka volt.
A középkorban, majd később az oktatásban is nagy szerep jutott az egyháznak. A plébániai iskolák voltak az elsők, amelyek a gyerekeket írni, olvasni tanították, s hozzájárultak az emberek gondolkodásának, életformájának, tetteinek formálásához. A vágai iskola fenntartója a római katolikus hitközség volt. Miután az esztergomi érsekség által 1816-ban épített iskola és kántortanító-lakás a 19. század 2. felében roskatag állapotba került, egy új, emeletes iskola felépítését tervezték meg. Ehhez Simor János esztergomi bíboros 1200 forinttal, a község pedig 8000 forint kölcsönnel járult hozzá.
Az 1847-es egyházlátogatáskor a vágai egytantermes iskolát 63 fiú és 55 leány látogatta, mind katolikusok. 1864-ben az iskolának két osztálya volt, melyet 80 fiú és 60 leány látogatott. Az 1890. évi népszámlálás idején Vágán a 6-14 éves korú tanköteles gyermekek száma 507 volt (243 fiú és 264 leány).
Kántortanítók voltak: Laki Pál (1800-1832), Horváth József (1832-1838), Takács János (1840-1842), Pecval József (1842-1844) és Győry István (1844-től-1895-ig).
Vágai osztálytanítók: Jaull Béla, született Ó-bacson 1876. április 6-án, képesíttetett Léván 1895-ben. Makász Antal, született Verbón 1875. április 4-én, a képzőintézetet Nagyszombatban végezte.
Az iskolaszék elnöke Vojtek József volt.

Győry István élete

Nemesszeghen született 1821. augusztus 18-án, meghalt 1911. február 1-jén. Tanítói képesítését Pozsonyban szerezte 1842-ben. A tanügy terén kifejtett szorgalmas munkájáért, példás, odaadó magaviseletéért Eötvös József, az akkori vallási és közoktatási miniszter elismerésben és 80 forint pénzjutalomban részesítette. Tanítóságának 50 éves jubileuma alkalmából Győry Istvánt az esztergomi érsek is üdvözölte.
Győry István 1844-től 1873-ig állt a Vágai Jegyzői Hivatal élén. (Tanító, kántor és jegyző is volt egyben. 1868-ig a kántorok egyszersmind jegyzők is voltak.) Jövedelme: tandíj 24 forint minden gyermek után, stóladíj, földje 4 PM, 1 köb keményfa, 1 köb puhafa, 300 kéve rőzse; rét 4 kaszarend; minden gazdától 2 mérő liszt.
Pedagógusnapon a Vágai Magyar Tannyelvű Alapiskola tanárai és tanulói virágokkal és koszorúkkal emlékeznek a sírnál.

Szerző: Farkas Róbert