Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel.
Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defetizmusnak, amely a mai történelmi időkben gyengíteni akarja a nemzet önbizalmát, kikezdeni optimizmusát és kétségbe vonni egyetlen és örök elhivatottságát a Kárpátok medencéjében.”
A Hősi emlékmű és Országzászló felavatási ünnepélyén részt vett vendégek: Dr. Cselényi Pál (országgyűlési képviselő és kormányfőtanácsos), Jaross Vilmos (főispán), báró Majthényi József (alispán), Dr. Balogh Sándor (a frontharcosok nevében), Dr. Szabó Károly (főjegyző), Hunyad-Hulák János (kispesti vendéglős, az Országzászló gyűjtés főszervezője), Lengyelfalussy József (galántai esperes-plébános), Apponyi Ferenc és Apponyi Teréz (budapesti vendégek).
Az I. világháborúban 77 vágai lakos vesztette életét a magyar hazáért. A község 1919. január végén adta meg magát a cseh katonaságnak, mikor már napok óta körül volt zárva. Miután a Magyar Tanácsköztársaság egységei 1919. június 3-án visszafoglalták Érsekújvárt, a faluban másnap a Magyar Tanácsköztársaság egységeit éltették. A megszálló cseh katonaság a tüntető magyar tömeg közé lőtt, amelynek számos sebesültön kívül több halálos áldozata is volt.
A Hősi emlékművön a turult az impériumváltáskor a cseh katonák szétverték, és ami megmaradt belőle, azt „a jó emberek elásták az utókornak”. A mátyusföldi községet megszálló cseh katonák a „HISZEK EGY ISTENBEN / HISZEK EGY HAZÁBAN” feliratot is leverték az emlékműről. Az emlékmű tetején álló allegorikus nőalak (Hungária-szobor) a szocializmus évei alatt a templomban volt elrejtve, s várta a szebb napok eljövetelét.
A rendszerváltás után, 1992-ben a községben aláírásgyűjtésbe kezdtek a Hősi emlékmű felújítása végett. A lakosok 811 aláírással kinyilvánították a Hősi emlékmű felújítását és kibővítését a II. világháború áldozatainak a névsorát tartalmazó márványtáblával (a II. világháborúban 43 vágai lakos vesztette életét a magyar hazáért). Az eredeti turult 1993-ban kiásták, másolatot készítettek róla, és újra felavatták. 1993. augusztus 22-én a Hungária-szobor is elfoglalta méltó helyét az emlékművön.
A turult az 1990-es évek végén a vandálok tönkretették.
Több mint 20 éven át az emlékmű turulmadár nélkül állt. 2015-ben a hányatott sorsú emlékművet újra felújíttatta a község. A felújított nőalak jobb kezében már az eredeti színben pompázó zászlórudat tartja, amelyen valamikor az Országzászlót lengette a szél, s a bal kezében egy vitézi jelvényt formázó pajzsot tart. Az új turul a Hungária-szobor lábánál kapott helyet. A felújított vágai Hősi emlékmű a 2015. augusztus 8-i falunapra lett kész.
Vágán, két évtized eltelte után, a magyar eredettudat mitikus madara újra hirdeti a történelmi folytonosságot, a magyar múltat és a magyar jövőt.
2015. szeptember 17-én ismét felkerült a „HISZEK EGY ISTENBEN / HISZEK EGY HAZÁBAN” üzenet a Hősi emlékműre.
A vágai Országzászló hosszú évtizedekig várt arra a pillanatra (a községet 1945. január 20-án Csehszlovákiához csatolták), amikor végre visszakerülhetett az eredeti helyére. Erre a felejthetetlen pillanatra – ha csak három órára is – Trianon 100. évfordulóján a községben is megrendezett Nemzeti Összetartozás Napján kerülhetett sor.

Vága, 2020. június 4., a kis videót készítette: Farkas Róbert