A Szentháromság-szobor 

A 19-20. század fordulója után a községben is jelentkeztek a társadalmi és gazdasági válság okozta nehézségek. A mezőgazdasági munkások és cselédek alacsony bére és a munkanélküliség nehezítette a családok megélhetését. Ezzel magyarázható, hogy a járás más községeivel szemben Vágán nagy volt a kivándorlók száma. 1906-ban kilencen vándoroltak ki a községből, többségük Amerikába vándorolt; 1912-ben tizenhárom kivándorló lakosról van tudomásunk; 1914-ben pedig Varga Julianna, Jalsovszky Lajosné és Bugyinszky Paulína vándorolt ki.

A Szentháromság-szobrot Isten nagyobb dicsőségére az Amerikába kivándorolt vágai katolikus hívek a helybeliek hozzájárulásával emeltették 1914-ben.

Vágán a múltban az egyházi év sorrendjében a következő körmeneteket tartották:  

1.) Virágvasárnapi körmenet (csak a templom körül);
2.) Feltámadási körmenet (Az útvonal általában a templomtól a hősök szobráig, majd vissza a községházáig és ismét vissza a templomba.);
3.) Búzaszentelő körmenet Szent Márk napján (április 25-én);
4.) Flórián-napi körmenet (május 4-én, ill. a következő vasárnapon);
5.) Keresztjáró napok: áldozócsütörtök előtti hétfő, kedd, szerda;
6.) Szentháromság vasárnapi körmenet;
7.) Úrnapi körmenet;
8.) Jézus Szíve vasárnapi körmenet;
9.) Mindenszentek-napi körmenet (november 1.), amit a helybeliek nem is körmenet szóval, hanem régiesebb kifejezéssel emlegetnek, azt mondják, hogy „processzióval mentünk ki a templomból a temetőbe.”
A mai gyakorlat már elhagyta a Búzaszentelő körmenetet, a Keresztjáró napokat, a Szentháromság vasárnapi körmenetet, és a Mindenszentek-napi körmenetet. A többi még ma is létezik.

A Szentháromság-szoborhoz kapcsolódó vágai egyházi ünnepségek: Szentháromság vasárnapi körmenet, Úrnapi körmenet, Jézus Szíve vasárnapi körmenet, Krisztus-virrasztás Nagypénteken.

Szerző: Farkas Róbert