Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. április 11.

Kneif József tanító sírja

Kneif József tanító sírja

Élete és családja
Kneif József, 1875. augusztus 29-én Tabajdon született. (A sírkövén a dátumot elírták!)
Felesége: Király Janka, 1881. május 2-án született, Börzsöny településen.
Kneif József iskolai képzettségei: elemi iskola (Budapest, 1881. szeptember 1. – 1886. június 16.); polgári iskola (Budapest, 1886. szeptember 1. – 1890. június 28.); Tanítóképző iskola Budapest, 1890. szeptember 1. – 1894. június 16.
Gyermekei: Kneif Tibor, született 1909. december 8., Kneif Piroska, született 1911. május 10., Kneif József, született 1913. december 18. Mind a három gyermek az édesapjuk pályáját választotta, s a Tibor és a Piroska is a vágai iskolában tanítottak.
A legidősebb, Kneif Tibor, papnak tanult, de a pappá szentelése előtt beleszeretett Pethő Ilona tanárnőbe, akit feleségül vett. Tanítói pályára lépett, s később a vágai katolikus iskola igazgatója lett. Hazavesztés után Magyarországra kellett költözniük, Esztergomban találtak új otthonra. Kneif Tibor, Esztergomban a Kereskedelmi Szakiskola igazgatója lett. Felesége, Pethő Ilona pedig az esztergomi Kossuth Lajos Általános Iskolában volt tanárnő. A Belvárosi temetőben alusszák örök álmukat. Az egyik fiuk, Kneif Tibor a németországi Freinen Universität, Berlin egyetem professzora is volt.
A középső gyermek, Kneif Piroska és a férje, Palkó Pál is pedagógusok voltak, a vágai katolikus iskolában tanítottak. Az impériumváltáskor nekik is távozniuk kellett Vágáról. A határ túloldalán, Dorogon telepedtek le. Mind a ketten Magyarországon, a dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskolában lettek tanítók. Palkó Pál egy darabig igazgatója is volt az ottani iskolának. Gyermekeik is pedagógusok lettek.
A legkisebb gyermeknek, Kneif Józsefnek Psenalz Katalin lett a felesége, mindketten Hidaskürtön tanítottak. A hontalanság éveiben, kényszerből, onnan települtek át a magyarországi Sopronkövesdre, ahol a sopronkövesdi Állami Általános Iskolában folytatták a pedagógusi pályájukat; halálukig ott is éltek. Sopronban, a Szent Mihály temetőben vannak eltemetve. Két fiuk született: a József és a Csaba is építész lett. Csaba később kitelepült Svájcba.
Kneif József feleségének a testvére, Király Mária (Mici néni) is pedagógus volt, s ő is a vágai iskolában tanított.
Vágai tevékenysége
1894-ben a 19 éves Kneif József személyében új tanítót kap a falu, aki 1924-ben megalapítja az önkéntes tűzoltószervezetet, amelynek parancsnoka lesz. A szervezet tevékenysége nem csak szűk, szakmai területre korlátozódott, a tűzoltók volt tanítójuk vezetésével színdarabot kezdtek játszani, melyben Király Mária – Mici néni volt segítségére.
Munkájuknak eredményeként 1926 telén bemutatásra került “A lourdes-i csoda” című színdarab, amellyel kezdetét vette az 1990-es évek elejéig tartó folyamat, s amelyet csak a második világháború és az azt követő nehéz évek tudtak 12 évre félbeszakítani.
A lourdes-i csoda előadására az iskola egyik tantermében került sor. A siker nagy volt, az előadást többször meg kellett ismételni.
Vezetésével egymás után alakultak a kultúrcsoportok a tűzoltószervezet mellett, az iskolában. Létrejött a dalárda, a “SZEMKE” és a “SZKIE”, a Kneif Tibor irányította “Széchenyi Magyar Kultúregyesület” és a Presinszky Ferenc vezette “Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Szervezet”. A két szervezet egymással versengve állított színpadra új és új darabokat, az iskolában pedig a tanítóság, s köztük Kneif Ilona törődött az utánpótlással. A felnőttek számára évente két-három bemutatót tartottak az őszi és a koranyári időszakban, valamint farsangkor. Az iskolában minden karácsonykor pásztorjátékot mutattak be, az iskolaév végén pedig mesejátékkal köszöntötték a szülőket, iskolatársakat. Néhány cím a nagy sikerek közül: A falu rossza, Gyimesi vadvirág, Kolduskisasszony, Piros bugyelláris, A csácsai pusztán, Árva Bandi, Egy kis senki, Sári Bíró, A bor, A fehérvári huszárok és a Katóka őrmesterné.
Kneif József 1925-ben nagy mértékben hozzájárult a magyar nyelvű népkönyvtár létrehozásához is. Józsa Ferenc képviselő-testületi tag javaslatára 1925. április 30-án magyar nyelvű közkönyvtár létrehozását határozta el a képviselő testület. A könyvtárat háromtagú könyvtártanács irányította. A tanács titkára és a könyvtáros Kneif József kántortanító volt.
Olyan emberré vált a faluban, akiről csak tisztelettel beszéltek. “Szigorú, erélyes volt.” “Mindent megkövetelt.” “Kacifántos egy ember volt.” – emlékeznek rá napjainkban öregjei, és hozzáteszik: “Jó tanító volt.”

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésVága [Váhovce]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapot
GPS48.247579, 17.783264
Pontos helyszín, címVágai Községi Temető, 87. parcella
Készíttető neveismeretlen
Készítés céljának ismert okasíremlék
FeliratKNEIF JÓZSEF / * 1876 † 1946 / ÉLT 70 ÉVET
Gondozását felügyeliNemes szívű, jó lelkű vágai lakosok gondozzák a sírt.
ForrásinformációkJuhász Aladár: Nyelv és művelődés, Vága, 2000 / Állami Járási Levéltár Galánta, Járási Hivatal Galánta i. sz. 236/25 / Farkas Róbert falukutató
Rövid URL
ID7146
Módosítás dátuma2020. május 16.
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
vaga-kneif-csalad-1
vaga-kneif-jozsef-1910a
vaga-kneif-jozsef-1930a

Hibát talált?

Üzenőfal