Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2020. november 28.

Vághy Lázár plébános sírja

Vághy Lázár plébános sírja

Vághy Lázár életéből:
A teológiát az utolsó gyakorlati évvel együtt Pozsonyban fejezte be 1791-ben. Nemes-Orosziban (mai Nemesoroszi), majd 1792-től Nagy-Sallóban (mai Nagysalló) káplánként szolgált. 1794. augusztus 6-án Felső-Sipékre (mai Sipék) nevezték ki plébánosnak. 1800. június 18-án Ímelybe, 1806. augusztus 3-ától Vágszerdahelyre (mai Alsószerdahely) került. 1825-ben a megyei főesperes helyettese az alsó-szenci kerületben, egyben a verebélyi és szentgyörgyi egyházi nemesi széken táblabíró. 1831-ben az újonnan emelt nagyszombati társas káptalanban kántorrá és kanonokká lett kinevezve. 1838-ban lemondott a plébániai javadalmáról és visszatért Vágára, ahol életének 78. évében, 1843. április 16-án hunyt el.

A falu első temploma feltehetően a 16. század végén a 17. század első felében épült. Addig a vágaiak a vágszerdahelyi templomba jártak. A vágai templom felépítéséről nincsen pontos adatunk, így csak azt tudjuk, hogy az 1562-es egyházlátogatáskor még nem létezett, de feltehetően még 1642 előtt felépült, mivel a későbbi templom egyik harangja, amely az első templomból származhatott, 1642-ből való. Vága temploma 1694-ben szerepel először egyházlátogatási jegyzőkönyvben.
Vága Vágszerdahely leányegyháza volt a kezdetektől számítva. Az 1938. évi politikai események nagyban hozzájárultak a filiális egyház önállósulásához. 1939. március 14-én a két község között húzták meg az államhatárt, amikor Vága ismét Magyarországhoz tartozott, s Alsószerdahely (1899-ig hivatalosan Vágszerdahely) az aznap alakult Szlovákiához; így viszont a Vága leányegyház plébánia nélkül maradt. Az időben, a község ideiglenesen a nemeskajali plébános gondozása alá került. Vága híveinek nagy száma és a nemeskajali plébániától való nagy távolság arra késztette a lakókat, hogy önálló plébániává szerveződjenek. 1943. január 1-jétől – az esztergomi érsek jóváhagyásával – Vága filiális (leányegyház) hitközség anyaegyházzá emelkedett.
A 18-19. századi vágszerdahelyi és vágai plébánosok: Megléthy János (1705-1709), Paroncsay György (1709-1717), Loksay Gábor (1717-1720), Gyöngyösy György (1720-1720), Szalay Sámuel (1727-1750), Tholt Ferenc (1750 -), Okolicsányi János (1752-1764), Gulik László (1764-1775), Valduczi Antal (1775-1806), Vághy Lázár (1806-1838), Bublik István (1838-1846), Lehocky János (1846-1851), Zatkovics Ferenc (1851-1886), Weinperger János (1920-1927).

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésVága [Váhovce]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapot
GPS48.247849, 17.783365
Pontos helyszín, címA Vágai Községi Temető központi keresztje előtt, I/122. parcellaszám.
Készítés időpontja1843
Készíttető neveVága népe
Készítés céljának ismert okaSírhely
FeliratItt nyugszik / Ngoss Fő Tiszte= / lendő: Vághy Lá= / zár Nszombati Káp / talan választott / Kánonokja Vszer= / dahely s Vágának / 33 éves Lelkészze / megholt az 1843. évi / Ápr. 13-án élet / korának 79-ik évi = / ben
Gondozását felügyeliNemes lelkű, jó szívű vágai lakosok.
ForrásinformációkPrímási Levéltár Esztergom, Egyházlátogatási Jegyzőkönyv 1694 / Némethy, Ludovicus: Series parochiarum et parochorum Archi-dioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum MDCCCXCIV. / Danczi Lajos: Vága egyházközség története, Vága 2000 / Farkas Róbert falukutató
Rövid URL
ID7600
Módosítás dátuma2018. február 27.
Vághy Lázár plébános sírja
Vághy Lázár plébános sírja
Vághy Lázár plébános sírja
Vághy Lázár plébános sírja

Hibát talált?

Üzenőfal