A vágai katolikus templom

A falu első temploma feltehetően a 16. század végén, a 17. század első felében épült. Addig a vágaiak a vágszerdahelyi templomba jártak. A vágai templom felépítéséről nincsen pontos adatunk, így csak azt tudjuk, hogy az 1562-es egyházlátogatáskor még nem létezett, de feltehetően még 1642 előtt felépült, mivel a későbbi templom egyik harangja, amely az első templomból származhatott, 1642-ből való.
Vága temploma 1694-ben szerepel először egyházlátogatási jegyzőkönyvben.
Az 1756-os egyházlátogatási jegyzőkönyvbe a következőt írták: „A templom további berendezéséről tudjuk, hogy a szentélyben elegáns szószék és hajójában két rácsozott gyóntatószék volt található. A 19. század első felében a templom további két oltárt kapott, mégpedig a szentélyen kívül jobbról a Mindenszentek képével, balról a Vértverejtékező Üdvözítő képével.”
A templom körül a középkori szokásoknak megfelelően temető volt, amely fallal volt körülvéve. 1714-ben még ez volt az egyedüli temetkezési hely. 1761-ben már a falun kívül is létesült temető, amelyre azért volt szükség, mert a templom körüli temetkezés állandóan rongálta a templomot. Így Vágán még a központi állami intézkedés előtt befejeződött a régi temető használata.
A mai templomot 1778-ban, Batthyány József esztergomi érsek építette. Ekkor a templom a falu felső végétől 350 lépésnyire volt. Az újonnan épült templom szentélye bolthajtásos, kb. 8 méter széles és ugyanolyan hosszú volt. A templom hajója kb. 18 m hosszú, kb. 10 m széles és 10 m magas volt. A hajójában található kórus a kántor és az orgona részére készült. Sekrestyéje 6 m hosszú és 3 m széles. A templom tornya a homlokzati részből emelkedett ki kb. 30 m magasan és 3 harangja volt. A templom alapjának építésénél felhasználták az ősrégi temető kerítésének tégláit. A templom barokk stílusban épült, 1779-ben modern építményként említik. A templomban ekkor csak egy oltár volt. Ez valószínűleg még a régi templomból származott. Leírása az 1756-os egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következő: „Van egy oltára, Szent Miklós püspök tiszteletére építve, akinek képét a Keresztelő János és evangélista szobrát, majd Szent István és László királyokét látni rajta. Az oltár csúcsát Szent Mihály
arkangyal képe díszíti, amely Péter és Pál apostolok szobrai között van elhelyezve.” A templom főoltárán Szent Miklós myrai püspök képe van, ő a templom patrónusa, ezért ez a nap (december 6.) ünnep, mégpedig egyházilag elismert ünnep. A templom titulusa: 1694-ben Szent Miklós, 1714-ben Szent Miklósnak dedikálva Szentháromság ünnepén, 1756-ban Szent Miklós, 1761. évben Szent Mihály, 1779. évben Szent Miklós, 1847. évben Szent Miklós.
A templom mennyezetén lévő freskón az Árpád-házi szentjeink: Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László király, Árpád-házi Szent Erzsébet és középen Szent Margit az angyalok között.
A mennyezeti freskón a budapesti Parlament és a Margit híd is látható.

Szerző: Farkas Róbert
Fotó: Farkas Róbert és Nagy Zsolt