Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. május 14.

Hajts Lajos uradalmi főkönyvelő és Hajts Béla tanár, turista sírja

Hajts Lajos uradalmi főkönyvelő és Hajts Béla tanár, turista sírja

Az evangélikus vallású Hajts Lajos, (1835–1911) a gróf Csáky-uradalmak főkönyvelője volt. Felesége Weiss Emília. Gyermekei közül a maguk szakterületén Lajos és Béla tettek szert országos ismertségre:
Idősebb fia, ifj. Hajts Lajos térképész, honvéd tábornok 1866. október 27-én született Iglón (meghalt: 1933. december 1. Budapest, temetés: 1933. december 4. Budapest: temetési hely: Rákoskeresztúr).
Elemi iskoláit Iglón végezte, a hainburgi cs. és kir. utász hadapródiskolában (1885), majd a budapesti felsőbb tiszti tanfolyamon (1892) és Bécsben térképész tanfolyamot végzett (1892).
A lőcsei 33. honvéd gyalogezredben (1885–1888), a kassai összpontosított kerületi utászosztagban szolgált (1888–1891); hadnagyi (1888) és főhadnagyi rangfokozatban (1892). A bécsi Katonai Földrajzi Intézetbe vezényelték (1892–1895), a Ludovika Akadémián a térképészet r. tanára (1895–1919); közben századossá léptették elő (1898). Az I. vh.-ban alezredesi rangban, az ún. Szurmay-hadtestben különleges térképészeti feladatokat látott el (1915–1916), az összeomlás után a bécsi Katonai Földrajzi Intézet felszámolását vezető magyar bizottság elnöke (1918–1919), a tanácskormány ezredesi rangban nyugdíjazta (1919. márc., de munkáját Bécsben folytatta 1919. nov.-ig).
A Tanácsköztársaság bukása után a bécsi Katonai Földrajzi Intézet utódjaként megalakult Magyar Katonai Térképészeti Csoport, ill. Állami Térképészeti Intézet alapító vezetője (1919–1925); közben vezérőrnaggyá léptették elő (1923. szept. 1-jén). A trianoni döntés után az ún. likvidációs tárgyalásokon (= a Monarchia térképeinek utódállamok közötti szétosztásán) a magyar küldöttség vezetője (1920-as évek eleje). Később az Intézet munkatársai, Hajts Lajos vezetése alatt hajtották végre az elhíresült frankhamisítást, amelynek célja a Trianon után nehéz helyzetbe került magyar állam megsegítése volt. Felelőssége kiderülése után tisztéről felmentették (1925. jan. 1.) és rövid börtönbüntetést kapott (1926. máj. 26-án). Tábornoki rangjáról le kellett mondania (1927; visszakapta: 1930. febr. 26-án).
A magyarországi katonai térképészet úttörőjeként, a két vh. között vezető szerepet játszott az ország katonai felmérésének kidolgozásában, az ún. sztereoszkópiai mérések bevezetésében. Az Állami Térképészeti Intézet vezetőjeként irányította tovább az ország háromszögelési munkálatait, részletes szintezési felméréseit. Számos népszerű térképészeti szakkönyv és segédkönyv szerzője.
Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik; katonai törzslapját a Hadtörténeti Levéltár őrzi. Síremlékét Majba Vilmos evangélikus lelkész avatta fel (1934. dec. 8-án), olajportréja a Kőbányai Evangélikus Kultúrkörben volt. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). A Magyar Katonai Térképészeti Csoport 1919. febr. 4-én alakult meg (első igazgatója Hajts Lajos volt). Febr. 4.-e Magyarországon a katonai térképészet napja (2009-től), a Magyar Honvédség fegyvernemi ünnepe.
Főbb művei:
F. m.: A katonai országos felmérés alapvonalai. (Bp., 1904)
A sztereofotogrammetria alapvonásai. (Bp., 1908)
Újabb haladás a sztereoszkópiai mérés terén. (Természettudományi Közlöny, 1909)
Tereptan, terepábrázolás és térképfelhasználás. A Ludovika Akadémia és a hadapródiskolák számára elfogadott tankönyv. (Bp., 1913; 2. bőv. kiad. 1916)
A térképolvasás gyakorlati kézikönyve. A katonai térképek tartalma és használata. Jelkulcs a katonai térképek számára. 1 táblával. (Bp., 1921; 2. kiad. 1922)
Topográfiai térképeink. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1923)

A fiatalabbik fiú, Hajts Béla (1872., Igló – 1926. szeptember 11., Igló) tanár, turista, az MKE (Magyarországi Kárpátegyesület) Iglói Osztályának elnöke. 1893-ban lépett tanügyi pályára, s 1894-től az iglói fiúiskola tanítója volt.
A Magyarországi Kárpátegyesület Iglói Osztályának vezetését dr. Róth Márton halála után, 1918-ban vette át, s úgy e szervezet, mint a szepesi turista élet irányítása alatt élte fénykorát. Igló környéke, a Hernádszoros, a Menedékkő (Lapis Refugii) és a Glac szurdokvölgyek voltak legkedveltebb területei. Igló környékét illetően ő honosította meg a “Paradicsom” nevet, mint akkor még a “Felső-Magyarország Paradicsomá”-t (mai nevén “Slovenský raj”) – eredeti földrajzi nevén Káposztafalvi-mészhegység. Feltárta a Kiszel szépségeit azáltal, hogy a Kápolnánál, a Meszlény- és Karoliny-vízeséseknél az Iglói Osztály tagjainak közreműködésével előbb fa-, később vaslétrákat és átjárókat készített (ezek a Kassa-Oderbergi – mai neve Bohumín – vasút iglói állomása műhelyében készültek). A Menedékkőn az osztály vezetése alatt felépített a róla elnevezett – és 1922. szeptember 23-án átadott – “Hajts Béla menedékház”-at, s ennek közelében a Posewitz-lugast. Vezetése mellett tárták fel a Porácsi, Kotterbachi, Barát-, Ördög-, Rózsa-, Medvelyuk-barlangokat, s látták el sodronnyal a “Hajts-tölcsér”-t. Írói álneve – igen találóan – “Propagátor” volt. Mert valóban propagátora volt az ügynek, amelynek egész életét szentelte; minél több hívet szerezni a turistaságnak, s mindenek fölött hőn szeretett “Paradicsom”-ának. Hírlapi cikkei, fényképei, kirándulásai mind-mind ennek a nemes ügynek a szolgálatában álltak, ezt “propagálták”. Jártában-keltében értékes leletekre lelt – például a barlangok és keltakori teraszépítkezések prehisztorikus maradványaira –, melyeket összegyűjtött, s a Poprádi Múzeum régészeti osztályán helyezett el. S tette mindezt akkor is, amikor az államfordulat után elvesztette tanári állását (nem tette le a hűségesküt az új csehszlovák államra).
Az MKE Iglói Osztály jegyzője (1898-1917-), az MKE Évkönyve szerkesztőbizottsági tagja (1909-1913), az MKE központi választmányának tagja (-1914-), a vezető- és építőbizottság tagja (-1913-), az MTSz Feltáró és kirándulási bizottság tagja (1917-től). A Karpathenverein tiszteletbeli tagja, a központi választmány, a múzeumi és a szerkesztő bizottság tagja, a Kárpáti Múzeum régészeti osztályának elnöke volt.

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésIgló [Spišská Nová Ves]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapot
GPS48.947190, 20.570975
Pontos helyszín, címÖreg temető
Készítés időpontja a 20. század első fele
Készíttető neveHajts család
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okakegyeletadás
FeliratHajts Lajos / 1836 - 1911. / Hajts / szül. / Weiss Emilia / 1839 - 1908. // Hajts Béla / 872 - 1926. / Hajts Béláné / szül. Kauffmann Irma / 1876 - 1944
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttp://www.nevpont.hu/view/9480 *** http://mhk.szofi.net/csarnok/h/hajtsb.htm
Rövid URL
ID29610
Módosítás dátuma2020. április 13.
iglo-hajts-csalad-sirja (2)
iglo-hajts-csalad-sirja (3)
iglo-hajts-csalad-sirja (4)
SAMSUNG TECHWIN DIGIMAX-410
iglo-hajts-bela-muvei (3)
iglo-hajts-bela-muvei (1)
iglo-hajts-bela-muvei (2)
iglo-hajts-bela-muvei (4)

Hibát talált?

Üzenőfal